Keseregnek a sörgyártók

Amerikában jól csúszott a Heineken, Oroszországban viszont jelentősen visszaesett a holland vállalat söreinek forgalma. A világ harmadik legnagyobb sörgyártója tavaly 16 százalékkal 2,05 milliárd euróra növelte adózott nyereségét, megfelelve az elemzői várakozásoknak. Ebben kezére játszott, hogy számára kedvezően alakult az euró-dollár árfolyam, ami az idén is segíteni tudja tengerentúli működését, csakúgy mint a kaliforniai Lagunitas 50 százalékának tavalyi megvétele. Európában és Észak-Amerikában a kisebb cégek fokozatosan növelik piaci részesedésüket a nagyok rovására, erre reagált a Heineken a Lagunitas-ügylettel. A kézműves söröket gyártó cég révén új közönséget is meghódíthatnak, ám a dolog szépséghibája, hogy a kézműves kategóriába sorolás feltétele, hogy külsős cégnek ne legyen 25 százaléknál nagyobb részesedése az adott társaságban. Mivel ezt túllépte a Heineken, a Lagunitas már nem „craft beer”-gyártó, noha termékeinek receptje nem változott.

A Heineken szerves összefüggést lát az olajár és a sörfogyasztás csökkenése között, ezt az olyan olajországokban kimutatott bevételkiesésre alapozza, mint Oroszország vagy Nigéria. Mindenesetre Jean-Francois van Boxmeer vezérigazgató 2016-ra is forgalmuk és nyereségük növekedését ígérte közleményében, ebben az olyan sportesemények is segítenek majd, mint az olimpia és a labdarúgó Európa-bajnokság.

Kihívásokkal teli éven jutott túl a világranglista negyedik helyezettje, a Carlsberg: Cees ‚t Hart, a dán cég vezérigazgatója egyedüli jó hírként az ázsiai előretörést tudta megemlíteni. Az embargó és recesszió sújtotta Oroszországban 9 százalékkal kevesebb sört adtak el – a fogyasztók átszoktak az olcsóbb sörökre –, piaci részesedésük 40-ről 34,5 százalékra mérséklődött. Tavalyi üzemi eredményük eközben 8,4 százalékkal 8,5 milliárd dán koronára esett vissza, forgalmuk viszont 1,3 százalékkal 65,3 milliárdra nőtt. Idén lesz lehetőségük a javításra, hiszen a Carlsberg lett a franciaországi futball-Eb hivatalos söre.