Cégvilág

Paks II.-höz nem kell szivattyús tározó

Nem kell feltétlenül szivattyús energiatározót (SZET) létesíteni a két új paksi blokk létesítése miatt – értesült a Világgazdaság energiapiaci körökből. A projektet előkészítő vizsgálatokban ugyanis megállapították, hogy egy ilyen létesítmény nélkül is működtethető az új atomerőmű, szabályozható a hazai villamosenergia-rendszer, és kezelhető a megnövekedett áramtartalékolási igény. Mindazonáltal egy SZET nagyon hasznos lehet: az országban (Pakson) éppen fölöslegben előállított árammal a SZET alsó víztározójából a fölsőbe szivattyúzhatják a vizet – lehetővé téve az erőmű magas kihasználtságát és áramának tárolását is –, ahonnan azt megnövekedett áramigény esetén leengedhetik egy vízerőművön keresztül.

Csakhogy ez sokba kerül, környezetvédelmi aggályokat is felvet, és nem túl jók hozzá a hazai földrajzi adottságok. Korábbi számítások alapján egy hazai viszonyok között optimális, azaz 600 megawattos, 3600 megawattó­ra tározókapa­citású és később bővíthető szivattyús tározó 160-200 milliárd forintot vinne el. A vele betárolható energiamennyiség kisebb, mint az országban évente felhasznált áram egy tízezrede. Valós beruházási költségei az előbbi sávtól mindkét irányba jelentősen eltérhetnek a tényleges megvalósítási helyszín geológiai adottságai függvényében, valamint a szükséges víz- és mélyépítési munkák árának különbözősége miatt.

SZET nélkül azonban nemcsak Paks II. lenne meg az előkészítő vizsgálatok szerint, de a beruházás nem szerepel az MVM terveiben és az ország 2030-ig szóló energiastratégiájában sem. Igaz, később szerepelhet. Egy ilyen tározó létesítése – hangsúlyozottan csak lehetőségként – felmerült viszont a hazai villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú bővítési terveiben.

Az elmúlt években előzetes megvalósíthatósági tanulmányok sora készült szivattyús tározókra. A hetvenes-nyolcvanas években a Dunakanyart tekintették optimális helyszínnek, ahol a felső tározó Prédikálószék lett volna, az alsó maga a Duna. Ám a terv ellehetetlenült a társadalmi ellenálláson. Esélyes helyszín a Zempléni-hegységben lévő Sima község térsége is, ahol – és tucatnyi más helyen – alaposan felmérték a létesítés lehetőségét.

Terítékre kerültek a hazainál sokkal jobb geológiai adottságú, külföldi telephelyek is. A Kárpát Energo a Kárpátalján keresgélt, az MVM Szlovákiában, az Ipoly folyó felső szakaszán, bár ott az alsó tározó miatt át kellett volna helyezni két kisebb települést. Az MVM romániai telephelyben is gondolkodott, a szakminisztérium pedig horvátországiban.

Külföldön problémásabb

A külföldi létesítés felvet stratégiai kérdéseket, de felmerülhetnek műszaki és kereskedelmi problémák is. Például fenn kellene tartani miatta egy adott vezetéki kapacitást az országhatáron. Ez a mai kereskedelmi szabályok szerint nem vagy csak nagyon drágán valósítható meg.


szivattyús tározó Paks II.
Kapcsolódó cikkek