Megkívánták a magyar modellt az amerikaiak, felesben mehet a K+F-finanszírozás - Hankó Balázs a Trump–Orbán-találkozóról
A gazdaságot legfájdalmasabban érintő kőolajszankció mellett az innovációs és kulturális tárca hatáskörébe tartozó témák is terítékre kerülnek a pénteken sorra kerülő Trump–Orbán-találkozón. Ezek sem könnyed ügyletek, de azért az orosz energia problémájához képest itt a miniszterelnöknek és tárgyaló delegációjának minden bizonnyal könnyebb dolga lesz – nyilatkozta lapunknak Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.
A honi magyar szakképzési modellt például kifejezetten megkívánták az amerikaiak, kutatási és oktatási területen pedig közös pályázati csomag elfogadása várható, aminél az ötven-ötven százalékos amerikai–magyar finanszírozás is realitásnak tekinthető – közölte a Világgazdasággal Hankó Balázs. A miniszter, aki a Debreceni Egyetem BMW-vel szoros együttműködésben létrehozott Járműlaborjának átadóján nyilatkozott lapunknak, a magyar–amerikai tárgyalások kilátásai kapcsán úgy fogalmazott:
erős együttműködéseket erős nemzetek tudnak kötni. Mi erős nemzet vagyunk, így azon nemzetekkel van jó együttműködésünk, amelyek szintén a saját szuverenitásokat erősítik.
A magyar miniszterelnök és az amerikai elnök közötti tárgyalások eredményeként várható megállapodások kapcsán Hankó Balázs elárulta, ezek a felsőoktatás, az innováció és a szakképzés mellett a kultúrát is érintik. A formálódó egyetemközi megállapodások keretében
ötven-ötven százalékos megoszlású magyar–amerikai finanszírozással külön ösztöndíjrendszer létrehozását tervezik, amit a kutatási, és innovációs ösztöndíjakra is kiterjesztenének.
Ebben a tárcavezető pozitív fejleményekkel számol, csakúgy, mint a szakképzés esetében, amelynek erősen gyakorlatorientált modellje már korábban felkeltette az amerikai szaktárca figyelmét. Ezen a területen első lépésben egy fórumot, illetve egy konferenciasorozatot magában foglaló megállapodás megkötését tervezik.
USA 250: érkeznek a marslakók
Az innovációs és kulturális tárca készül az Egyesült Államok alapításának jövő évben esedékes 250. évfordulójára is. Az ünnep tiszteletére tervezett nagyszabású programsorozattal azt kívánják megmutatni, mit tettek hozzá a magyarok a tengeren túli nagyhatalom történetéhez. Hankó Balázs ennek kapcsán úgy fogalmazott:
ezen a területen bőven van mit megmutatnunk: elég, ha csak a filmiparra gondolunk, vagy Neumann Jánosra és a többi „marslakóra”.
(Így hívta saját magát tréfásan az a magyar származású tudósokat – Neumann és mások mellett Teller Endrét, Wigner Jenőt és Szilárd Leót magába foglaló tudóskör, amely a Manhattan-terven dolgozott). Ők nemcsak az Egyesült Államok, de a világ kutatási eredményeihez is hozzájárultak. Az ünnep tiszteletére tervezett nagyszabású kulturális programsorozat ugyancsak szerepel az Orbán–Trump-találkozó napirendjében.
Hankó: a modellváltás és a Hurizon az amerikai kapcsolatokban is visszaköszön
Más innovációban élen járó magyar egyetemek mellett az egyetemközi megállapodás csomagnak egyik nyertese lehet a Debreceni Egyetem (DE), amelynek már jelenleg is vannak figyelemre méltó tengeren túli kooperációi. Hankó Balázs ezek közül kiemelkedő jelentőségűnek értékelte a DE,
- a Floridai, valamint
- egy Dél-koreai Egyetem együttműködését, ami a Hurizon program autóipari programja finanszírozásával jöhetett létre, valamint
- a kaliforniai Caltech Egyetemmel,
- a CERN-nel és a Koppenhágai Egyetemmel életre hívott komplex kutatási együttműködést,
amelyeket ugyancsak a Hurizon által támogatnak.
A tárcavezető fontosnak tartotta nyomatékosítani, hogy az autóipari centrummá előlépő Debrecen egyetemének komoly érdemei vannak a modellváltott felsőoktatási struktúra kidolgozásában és bevezetésében, ami azzal, hogy jelentősen megemelte – a DE esetében 22 milliárdról 84 milliárd forintra húzta fel, azaz csaknem megnégyszerezte – a finanszírozást, kifejezetten hozzájárult az egyetemek versenyképességének növeléséhez.
A Debreceni Egyetemet jellemző innovatív attitűd mellett Hankó Balázs értékelése szerint a modellváltásnak tudható be, hogy az egyetem bekerült a világ egyetemeinek legjobb 2 százalékába,
- kutatói vezető nemzetközi folyóiratokban közölt publikációi az elmúlt négy évben 55 százalékos növekedést mutatnak,
- innovációs bevételei három év alatt 49 százalékkal növekedtek, elérték a 3,4 milliárd forintot,
- továbbá négy év alatt sikerült megduplázni az első éves hallgatók számát is.
Az egyetem kormányzati támogatása minden szinten igen jelentős:
a felsőoktatás innovációs potenciáljának növelését szolgáló 650 milliárd forintból például minden tizedik a Debreceni Egyetemhez került.
Az univerzitás járműipari fejlesztéseit 29 milliárd forinttal támogatta, illetve támogatja a kormányzat, amiből közel ötmilliárdot tesz ki a most átadott Járműlabor és Tesztpálya fejlesztése. Az új komplexum kutatási, fejlesztési és képzési célokat egyaránt szolgál, szerves része a BMW mérnök- és középfokú szakember-utánpótlásához szükséges gyakorlati képzések infrastruktúrának.
A gyógyszeripar úgy tűnik, megússza, a kőolaj kérdéses
A Magyarországot kifejezetten nehéz helyzetbe hozó orosz kőolajra kirótt amerikai szankciók mellett a küszöbönálló Orbán–Trump-tárgyaláson rázós téma lehetne a gyógyszerekre kivetett 100 százalékos amerikai vám, ám mivel ez a generikus gyógyszerekre eleve nem vonatkozik, az elsősorban ilyen profilú cégek, mint például a Teva, eleve nem voltak veszélyben. Elemzések szerint a Richter árfolyama ugyan kissé megingott a vámbejelentés hírére, a magyar innovatív gyógyszergyártás zászlóshajójának sem kell túlzottan aggódnia, mivel
- pszichiátriai készítményével már régen kapun belül van,
- biotechnológiai laborja pedig nemrégiben első alkalommal kapott jóváhagyást bioszomiláris készítményeire magyar gyógyszercég az FDA-tól.
Az EU országainak termékeire, ezen belül a gyógyszerekre ugyanis „csak” az a 15 százalékos vámtétel vonatkozik, amit egyebek mellett irgalmatlan mennyiségű amerikai cseppfolyós gáz vásárlására tett ígéret árán sikerült Donald Trumpnál kialkudnia Ursula fon der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének.
