Magyarországon kevésbé az elvégzett munka minőségére, inkább az esetenkénti szélsőséges időjárásra szokták fogni ezeket az aszfalthibákat, illetve arra, hogy a tavaszi hideg aszfaltozás csak ideiglenes megoldás. Romániában viszont felismerték, hogy ezek mellett más is állhat a háttérben: a szomszédos országban például a 2014 decemberében átadott Szászváros–Nagyszeben közötti sztrádát máris tönkretette a talajvíz, és bár a román illetékesek szerződést bontottak az olasz Salini Impregilo vállalattal, a minősíthetetlen munkáért kifizették a szerződésben meghatározott összeg 99,7 százalékát. Az útügyiek ugyanis későn jöttek rá, hogy az építkezésnél felhasznált anyagok nem felelnek meg a tender előírásainak – számolt be a kolozsvári kiadású Maszol.ro című internetes lap.
A fenntartási, üzemeltetési feladatok – aszfaltmarás, aszfaltozás, kátyúzás, nyomvályú megszüntetése, hézagkiöntések, felületi bevonat készítése – mellett a Magyar Közút évente útfelújításokat is végez, vagyis olyan beavatkozásokat, amelyek hatására újszerű állapotba kerülnek az utak, ezáltal a fenntartásuk is jóval kedvezőbbé válik. Az elmúlt években – 2013-tól napjainkig – csak uniós forrásból összességében több mint 1269 kilométer hosszan újultak meg ilyen módon a fő- és mellékutak. (Az országos közúthálózat több mint 30 ezer kilométer.) Ennek költsége meghaladta a 116,16 milliárd forintot. A legtöbb forrást 2013-ban és 2014-ben költötték erre, az előbbi évben mintegy 59 milliárdot, míg az utóbbiban 47,5 milliárd forintot. A főúti hidak fejlesztésére pedig kétmilliárd forintos uniós forrást fordítottak.
Időközben a finanszírozásban hangsúlyeltolódás következett be: amíg korábban főleg brüsszeli pénzből állták ezeket a fejlesztéseket, és kisebb mértékben hazai forrásokból, addig idén nagyságrendileg többet fordítanak erre hazai pénzekből. Egészen pontosan idén több mint bruttó 73 milliárd forintból 629 kilométer hosszan újítják fel az utakat, hidakat – közölte a Magyar Közút.
Új utak is épülnek
A következő évek egyik alapvető közlekedésfejlesztési feladata a gyorsforgalmi összeköttetések megteremtése az ezt még nélkülöző megyei jogú városokig, kiemelt gazdasági térségekig. Az Európai Bizottság azonban csak nagyon szigorú feltételekkel és korlátozott mennyiségben ad támogatást a transzeurópai közlekedési hálózaton kívüli utak fejlesztéséhez. Ezért több projekt megvalósítása kizárólag központi költségvetési pénzek felhasználásával képzelhető el. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a közelmúltban 667 milliárd forint összértékű támogatási szerződést írt alá, aminek eredményeként több mint 300 kilométernyi kiemelt közúti fejlesztés valósulhat meg.
