Tizenhét pontból álló, nagyrészt egyértelműsítő, pontosító módosításokkal fogadták el újra a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényt, amelyet Áder János a múlt héten visszaküldött. A javaslatot ma délelőtt tárgyalták újra a parlamentben, majd már most kész törvény is lett belőle.
A változtatásokkal a közösségszervező köteles lesz folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. Egy változtatás a kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximálja, míg a licitekét annak 60 százalékában.
Egy módosítás kimondja, hogy a közösség a tevékenységét addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut. A törvény kimondaná azt is, hogy a szervező zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett nok vagyonától.
Ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat.
A képviselők ma tucatnyi más törvényről is szavaztak még.
Könnyebben nyúlhatnak a büdzséhez
Módosították az államháztartási törvényt, lehetővé téve ezzel, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható.
Az eddig hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezettséget vállalni - meghatározott kivételekkel - a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig lehet. A most megszavazott jogszabály a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez - költségvetés-technikai szempontból - a döntés időpontjában nem lehet forrást biztosítani.
A kormány ezekben az esetekben döntést hoz a közfeladat ellátásáról, az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről, az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszter pedig e döntés alapján intézkedik az előirányzat biztosításáról, ami a kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent.
Paks: elfogadták a brüsszeli kérést
Az Európai Bizottság kifogásaira reagálva módosították a paksi atomerőmű bővítéséről szóló közérdekű adatigénylés szabályait, lehetővé téve az adatigénylőknek a jogorvoslat lehetőségét az adatkiadás állami megtagadása után.
A parlament tavaly márciusban 30 évre titkosította a beruházás üzleti és műszaki adatait, valamint az ezekkel összefüggő döntések alapjául szolgáló adatokat.
Az előterjesztést jegyző Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint a most elfogadott módosítás nem jelent tartalmi változtatást, csupán egyértelművé teszi, hogy a fenti kérdésekben a közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a nyilvánosságra hozatal nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sért.
Völner Pál államtitkár szerint a módosítás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az adatigénylés esetén az állam előbb megvizsgálja, hogy a kért információkra vonatkozik-e a titkosítás, és csak akkor tagadja meg mérlegelés nélkül az adatok kiadását, ha azok - nemzetbiztonsági érdekből, illetve a szellemi tulajdon védelme miatt - odasorolhatók. Az adatkiadás megtagadása után az adatigénylő az infotörvény szerinti bírósági jogorvoslattal élhet.
Új szabályok a sporttámogatásról
Megszavazták a tao-törvény átírását is. A törvény szerint amennyiben a kiegészítő sportfejlesztési támogatásra kötött szerződés alapján az adózó ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás áfa nélkül számított értékét jelenti, ami a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezetnél árbevételként számolandó el.
A jövőben nem kell a magyar állam jelzálogjogát bejegyezni, ha a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségének, illetve ilyen csapatsport fejlesztésére létrejött közhasznú alapítványnak végeznek építési engedélyhez kötött tárgyieszköz-beruházást, felújítást állami sportcélú ingatlanon. Akkor sincs szükség jelzálogjog bejegyzésére, ha a beruházás a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlanon valósul meg és az üzembe helyezését követő 30 napon belül az önkormányzat tulajdonába kerül.
Ezeken kívül újabb haladékot adtak a magáncsődbe való belépésre. Döntöttek az Erzsébet-programmal összefüggő törvénymódosításokról, és a földgázellátás szabályainak átírásáról. Több nemzetközi egyezményről és ünnepnapról is szavaztak.
Később, már a délután több törvény vitáját elkezdik: a szövetkezeti törvény módosítása után a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről, az igazságügyi szakértőkről, majd a külképviseletekről lesz szó. Ezután kerül sor a Budapest-Belgrád vasút fejlesztéséről szóló magyar-kínai egyezmény vitájára. Utána az MFB-törvénnyel folytatják a munkát, újra előkerülnek a migrációval kapcsolatos szabályok, végül egy magyar-szlovén megállapodásról lesz vita, amellyel egy patak vízszabályozása miatt néhány méteren kicsit módosítják a határ vonalát. Szóba került volna ma még a postatörvény is, de a kormány azt kérte, hogy ezt vegyék le a napirendről, amíg nem tartanak róla ötpárti egyeztetést.
