Fellazul a kémény-jogszabály

Súlyos biztonsági kockázatot rejt a kéményekre vonatkozó belügyminisztériumi rendelet tervezete a kéményseprőszakma szerint. Az egyeztetés alatt álló javaslattal szemben az egyik fő aggály, hogy az eddigi egy év helyett július 1-jétől csak kétévente lenne kötelező a háztartások nyílt és a zárt égésterű gázberendezéseihez kapcsolódó kémények ellenőrzése. „A ritkább ellenőrzéssel nő a kockázata annak, hogy időben sikerüljön feltárni például egy szén-monoxid-mérgezéssel fenyegető meghibásodás okát” – hívta fel a figyelmet Müller Máté, a terület budapesti közszolgáltatója, a Főkétüsz Kft. osztályvezetője. A szakmai szervezetek és az érdekvédők már többször jelezték, hogy aggódnak a biztonsági szint csökkenése miatt.

Problémásnak tartják azt is, hogy teljesen megszűnne a tartalék kémények kötelező éves ellenőrzése. Ezeket csak akkor kellene ellenőrizni, ha azt a kémény tulajdonosa kifejezetten kéri, vagy ha használatba akarja venni. A tervezett jogszabályváltozás egyébként több bevételtől már nem fosztja meg a kéményseprőket, illetve a munkájuk egy részét átvevő katasztrófavédelmet, mert e tevékenység a lakosság körében július 1-jétől amúgy is ingyenes.

Európában nem mindenütt kötelező a gázkészülékekkel összekapcsolt kémények rendszeres ellenőrzése, de ahol az – a skandináv és a német nyelvterülethez tartozó országokban –, ott jellemzően évi egy alkalmat írnak elő. Egyes német tartományokban van ennél sűrűbb kéményszemle is. A szilárd tüzelésű berendezések kéményeit általában évente egy, néha két vagy négy alkalommal ellenőrzik több európai országban. Ezeknél több korom és kátrány keletkezik, ezért nagyobb a kémény eltömődésének veszélye is.

A magas, jellemzően iparvállalatok által használt kéményekre nagyjából a lakosságiakéhoz hasonló szabályozás vonatkozik. Ilyenekből Budapesten 12-13 ezer működik, összesen 160 ezer folyóméternyi. Egy 10-15 méteres kémény méterjét 500-900 forintért tisztítja a Főkétüsz az építmény fajtájától függően. Müller Máté elmondta, hogy a Főkétüsz rendelkezik ezen építmények speciális kezeléséhez szükséges eszközökkel és szakértelemmel, de gondot okoz, hogy az ipari létesítményeknél nem mindig tudható, hogy ki köteles elvégeztetni az ellenőrzést. Hiába kell bejelenteni a közszolgáltatónál az ipari kémények tulajdonos- vagy bérlőváltását, ez gyakran elmarad. A szolgáltató így nem tudja, hogy kivel vegye fel a kapcsolatot.

A főváros legmagasabb építménye a Főtáv Kunigunda utcai, 203 méter magas kéménye. A legzajosabb is ez volt, amíg le nem bontották a hozzá tartozó fűtőművet, amelynek utódlétesítménye már nem a Főtávé. A fővárosi távfűtő társaság 240 ezer háztartást fűt és lát el meleg vízzel, ezen belül a Kunigunda utcai fűtőmű 20 ezer lakost szolgál ki. A Főtáv – tájékoztatása szerint – további lakóparkok és más létesítmények távfűtéssel való ellátásáról is egyeztetéseket folytat.

Szezonvég

A távfűtő társaságok a törvény alapján május 15-ig kötelesek a lakások fűtésére. A szolgáltatást azonban már április 15-én leállíthatják – és május 15-ig még újra is indíthatják –, ha a megrendelőik ezt igénylik, és erre módot ad a szerződésük is.