Hárítás amatőr- és mesterfokon

Sajátos módon viszonyulnak az egyes országok a hét végén kipattant világméretű offshore-botrányhoz. A skála a vizsgálatok azonnali elindításától a szerecsenmosdatáson és a sumákoláson át a teljes elhallgatásig terjed. A Mossack Fonseca panamai jogi iroda működése 40 éve alatt negyedmillió offshore vállalkozást alapított, illetve tologatott egyik adóparadicsomból a másikba, megrendelőinek optimális kiszolgálására törekedve. A Süd­deutsche Zeitunghoz kiszivárogtatott 11,5 millió dokumentum egy éven át tartó feldolgozása szerint regnáló király, elnök és miniszterelnökök, hírességek és élsportolók is közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba hozhatók a gigantikus céghálóval, amely a pénzmosást és az adókerülést teszi lehetővé az anonimitást élvező tulajdonosoknak. Az legális ugyan, hogy tehetősek kiélvezzék az offshore nyújtotta előnyöket, de ha közpénzek, fekete jövedelmek vándoroltak egzotikus irányba, hogy ott végleg eltűnjenek, az már bűnügyi kategória.

Ausztrália, Ausztria, Svédország és Hollandia azonnali vizsgálatot indított az érintett személyek és a vagyon eltüntetésében részes bankok ellen, s kedden csatlakoztak hozzájuk a franciák is. Az USA és Németország várakozó álláspontra helyezkedett, jelezve: közelről vizsgálják a helyzetet, s lépnek, amint jogsértés gyanúja merül fel. A hírbe hozottak közül Mauricio Macri argentin elnök tévéinterjúban hangoztatta, hogy apja bahamai offshore befektetési cégében vállalt igazgatói szerepe teljesen legális volt, a céget brazíliai beruházások menedzselésére hozták létre, de a projektek meghiúsultak. A helyi adóhivatal az eltitkolt jövedelem 150 százalékára rúgó bírsággal fenyegette meg azokat, akik fennakadnak a most indult vizsgálataikon – írja a Reuters. A korrupció ellen tűzzel-vassal küzdő Hszi Jin-ping kínai elnök családtagjai is szép számmal szerepelnek Fonsecáék ügyfelei között. Peking „alaptalan vádaskodásoknak” nevezte a dokumentumokban írtakat, s azzal zárta rövidre a kérdést, hogy „ha nincs ügy, akkor nincs cikk” alapon elérhetetlenné tette az interneten az ezzel kapcsolatos híradásokat.

A szórásból Észak-Korea sem maradt ki, amely atomfegyverprogramjának finanszírozását olajozhatta meg a phenjani DCB bankhoz kötődő offshore vállalkozáson keresztül. A panamaiak a DCB Finance offshore leányvállalatot a Brit Virgin-szigetekre jegyezték be 2006-ban, s állításuk szerint csak 2010-ben „jöttek rá”, hogy Phenjan valójában a szankciók sújtotta Észak-Korea fővárosa. A céget aztán annak rendje-módja szerint eltüntették.

Nem találtak rajtuk fogást

Ramón Fonseca, a panamai jogi iroda társalapítója magukat autógyártókhoz hasonlította, akik azért már nem felelősek, hogy az eladott járműveket a tulajdonosuk mire használja. Ők mindenben vétlenek, lejárató kampány folyik ellenük, miközben a panamai hatóságok szigorú ellenőrzéseik során semmilyen kifogásolnivalót nem találtak náluk – mondta Fonseca, kiemelve, hogy csak a cégalapításért fogadtak el pénzt klienseiktől, befektetéseket nem kezeltek, tulajdonrészt sem szereztek a cégekben.