Május végétől fizet a Magyar Telekom

A Magyar Telekom a száz forint névértékű törzsrészvényekre 15 forint osztalékot fizet 2015-ös üzleti éve után – határozott tegnap a társaság éves közgyűlése, melyen a részvényesek 66,67 százaléka jelent meg. Ebből 59,21 százalékkal a fő tulajdonos, a német Deutsche Telekom Europe B. V. szavazott. Az osztalék kifizetésének első napja május 25. lesz, a tulajdonosi megfeleltetésre pedig május 13-án kerül sor, vagyis aznap kell birtokolni a papírt. Ebből a tőzsdei elszámolás időigénye miatt arra lehet következtetni, hogy a részvényeket utoljára május 10-én lehet osztalékszelvénnyel megvásárolni. Erről bizonyosságot április 21-én lehet majd szerezni, aznap jelentet meg részletes közleményt az osztalékfizetés rendjéről a Telekom igazgatósága.

A hazai távközlési társaság 15,6 milliárdot fordít az osztalékfizetésre a közel 20,4 milliárdos, magyar számviteli szabályok szerinti adózott nyereségéből, míg 4,8 milliárdot az eredménytartalékába helyez. Az osztalékfizetést az teszi lehetővé, hogy a cég szabad készpénzállománya tavaly 26,7 milliárd forinttal nőtt, szemben az előző két évvel: 2013-ban gyakorlatilag stagnált, mindössze 600 millióval nőtt, 2014-ben pedig 13,8 milliárd forinttal csökkent.

A szabad készpénzállomány bővülése magyarázza, miért tért el a Telekom igazgatósága attól a korábban meghatározott zsinórmértéktől, miszerint csak akkor javasolnak osztalékfizetést, ha a nettó eladósodottsági ráta (vagyis hiteleinek a saját tőkéjéhez viszonyított aránya) 30-40 százalék között lesz. E ráta ugyanis 2015 végén 42,9 százalék volt. Ennek csökkentése és 30-40 százalék közé szorítása a társaság ez évi célja. Emellett a cég az idei évre 580-590 milliárd forintos árbevételt tervez, ami jócskán elmarad a tavalyi 656 milliárdtól. Ennek legfőbb oka, hogy a Telekom 2015. augusztus 1-jén kilépett az energiapiacról, attól kezdve nem értékesít földgázt a lakosságnak.

Az adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) a tervek szerint az idén 187-191 milliárd forint lehet, ez 2015-ben 187 milliárd volt. A beruházások, befektetések a tavalyi 110 milliárd forintnál körülbelül tíz százalékkal lehetnek alacsonyabbak 2016-ban. A Telekom a tavalyi 32,9 milliárddal szemben az idén valamivel kisebb különadót fizethet. Ennek nagyjából a háromnegyede távközlési adó, a többi közműadó.

A részvényesek felhatalmazták az igazgatóságot, hogy a közgyűléstől számított másfél éven belül a tőzsdén vásároljon a Telekom részvényeiből, legfeljebb a jegyzett tőke 10 százalékáig, ez 104 ezer darab papírnak felel meg. A saját részvényekért kifizetett ár nem haladhatja meg 5 százalék feletti mértékben a Telekom-papíroknak aznapi, a tőzsdei kereskedés nyitó szakaszában kialakult árát. Az ily módon megvásárolt papírokat a cég vezetőinek a javadalmazására, illetve dolgozóinak az ösztönzésére fordítaná.

Csere itt, csere ott

A közgyűlés 2019. május 31-ig megválasztotta a Telekom vezető testületeit. Az új nyolctagú igazgatóság egy helyen tér el az előzőtől, Branka Saramuca helyére Ralf Nejedl került. Az igazgatóság elnöke Kerstin Günther maradt, s szerepel benne Christopher Mattheisen, a Telekom vezérigazgatója is. Egy változás történt a 12 fős felügyelőbizottságban (fb) is: a munkavállalókat ezentúl Bujdosó Attila helyett Hartai Sándor képviseli. Az fb elnöke Pap László maradt.