Progresszív magyarok a kölni vásáron

A világ legrégebbi művészeti vásáraként hirdeti magát a modern és kortárs alkotásokat kínáló Art Cologne: idén április 14–17. között ötvenedszer rendezték meg Kölnben, a magyar galériák közül az Acb Galéria és a Kisterem Galéria vett részt rajta. A vásárt a magyar származású Daniel Hug, Moholy-Nagy László unokája vezeti, tavaly ő hívta meg kiemelt programként három budapesti galéria Bookmarks című anyagát, amely a hatvanas-hetvenes évek neoavantgárd törekvéseit kötötte össze a 2010-es évek fiatal konceptuális művészeivel.

Az akkori siker emléke kitartott idén is: mint Valkó Margit, a Kisterem Galéria vezetője a Világgazdaságnak elmondta, standját több olyan érdeklődő kereste most fel, aki tavaly a Bookmarks kapcsán figyelt fel a magyarokra. A galéria általa képviselt Kis Varsó művészpáros munkái bekerültek a Deutsche Telekom gyűjteményébe, amelyet most a vásár bejáratánál mutattak be. A Kisterem idén Fodor János és Kaszás Tamás új műveit állította ki, ők progresszív, nem hagyományos anyagokkal dolgozó művészek, akik a kommunizmusból kapitalizmusba való átmenet jelenségeit vizsgálják (Kaszás Tamásra különösen jellemző emellett az ökotudatos szemléletmód is).

Az Acb Galéria ezúttal Ladik Katalin, Katarina Ševic (New Positions), Szombathy Bálint és Tót Endre munkáit szerepeltette Kölnben, és bemutatkozott a vásáron a 2015-ben, a magyarországi neoavantgárd és posztavantgárd életművek kutatására létrehozott Acb ResearchLab is. A galéria állandó művészei közé tartozó Ladik Katalint beválogatták az Athénban sorra kerülő documenta művészei közé is. A költőként is ismert, a jugoszláviai és magyarországi neoavantgárdban egyaránt aktív, radikális női performer, body art művész életművéből az Acb Galéria április 29-től mutat be The Voice of a Woman címmel retrospektív válogatást Budapesten.

A globális műkereskedelmi piacon érzékelhető lassulás ellenére az Art Cologne-nak sikerült megőrizniea rangját, és Daniel Hugnak köszönhetően a vásár nemzetközibbé és progresszívebbé vált a szakértők szerint. Az igazgató nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy minél több rangos nemzetközi galériát megnyerjen a részvételre: összesen 218 galéria érkezett 24 országból, és 60 ezer látogatót regisztráltak. A vásárlások többsége az utolsó napon történt. Elemzők szerint megfigyelhető, hogy az intézményi kurátorok és a magángyűjtők manapság inkább tájékozódnak egy vásáron, portfóliókat és információkat gyűjtenek be, és csak később döntenek a tényleges műtárgybeszerzésekről.