A nukleáris energia állami támogatásának piactorzító hatásáról, a Paks II. projekt közbeszerzési eljárásának elmaradásáról és általában arról beszélt elítélően az osztrák nagykövetség sajtóattaséja az Energiaklub rendezvényén, hogy mivel a magyarországi energiamixnek része az atomenergia, pedig kisebb lehet a megújulók aránya.
Ernst Zimmerl az MTI tudósítása szerint azt is kijelentette, hogy „az uniós versenyjogi szabályokat is be kell tartani, az osztrák kormány szigorúan elutasítja a nukleáris energia minden közvetlen vagy közvetett támogatását”.
A már nem újként elhangzott érvekre a két új paksi blokk építéséért felelős kormánybiztos az MTI-n keresztül válaszolt. Aszódi Attila elsőként leszögezte, hogy a paksi atomerőmű bővítési projektje során Magyarország az uniós energiapolitikával összhangban cselekszik, mivel az Európai Bizottság is a nukleáris termelőkapacitás szinten tartásával számol a jövőben. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság közelmúltban kiadott stratégiai jelentése a nukleáris termelőkapacitás mai szintjének fenntartásával számol 2050-re Európában, ehhez pedig 400-450 milliárd euró beruházásra lehet szükség. A kapacitás-fenntartáshoz tartozik az új erőművek építése és a meglévők élettartamának meghosszabbítása is. A jelentésben a bizottság is a legfejlettebb reaktorok közé sorolja a paksi projektbe tervezett VVER-1200-as reaktort.
A kormánybiztos a sajtóattasé kijelentései kapcsán leszögezte, hogy valóban fontos szuverén jog, hogy minden ország maga döntsön az energiamixéről. Azonban, amíg Ausztria a magas hegyek miatt képes az általa felhasznált villamosenergia 60 százalékát vízenergiából előállítani, addig Magyarországon ez nem lehetséges.
Aszódi Attila emlékeztetett, hogy jelenleg az európai villamosenergia-termelés 27 százalékát adják az atomerőművek, és a 28 tagállamból 14-ben van reaktor. Óriási ellátásbiztonsági és klímavédelmi előnyei vannak annak, hogy ezek az erőművek a nap 24 órájában termelnek. Jelenleg 10 országban zajlik atomerőmű-építés vagy engedélyezés, előkészítés, például Szlovákiában, Franciaországban és Finnországban.
A kormánybiztos elmondása szerint Ausztriával korrekt, szomszédi partneri együttműködés zajlik a paksi bővítéssel kapcsolatban. A környezeti hatásvizsgálati eljárásba 30 országot hívtak meg, Ausztria kérdésére közmeghallgatásra és szakértői konzultációra is sor került, amelyeken minden kérdésre válaszoltak. Ausztria március végén jelezte, hogy az eljárást lezártnak tekinti, a biztonsággal kapcsolatos fennmaradt műszaki kérdéseket pedig bilaterális úton kívánja rendezni.
Világgazdaság Online-->
