Leállt a motor

Zuhant az autógyártás márciusban, ami a teljes ipari termelést negatív tartományba taszította – derült ki a KSH részletes adataiból. Márciusban 2,4 százalékkal csökkent az ipar naptárhatástól tisztítva, amit a termelés korábbi húzóereje, a közúti járművek gyártásának majdnem 15 százalékos visszaesése okozott. Különösen kedvezőtlen fejlemény, hogy a gyengébb teljesítmény az autógyártás rendelésállományában is látható, ami miatt a következő hónapokban is visszafogott számokat várhatunk a szektortól.

A magyar gazdaság válság utáni növekedése leginkább arra támaszkodott, hogy az Audi és a Mercedes gyárainak felépülése után megindult a termelés, és egészen mostanáig folyamatosan növekedett (lásd ábránkat). A gyárak azonban már teljes kapacitásuk közelében termelnek, így érdemi lendület aligha várható innen. Néhány elemző viszont úgy véli, az ipari termelés növekedésének visszaesését a Mercedes és az Audi modelljeinek frissítése okozta. Az új szériák gyártásával pedig lendületet kaphat a termelés.

Kedvezőtlen fejlemény, hogy a termelés havi alapon az ötödik egymást követő hónapja esik, és a feldolgozóipar legtöbb ágazata romló teljesítményt mutat. A belföldi és a külföldi eladások is csaknem öt százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, ami a külső konjunktúra romlása mellett arra is utalhat, hogy a belföldi kereslet mégsem olyan erős, mint ahogy sokan gondolják. A járműgyártás kivitele 8,6 százalékkal visszaesett, az elektronikai, optikai termékek gyártásának külpiaci eladásai 4,6 százalékkal nőttek. Utóbbi a termelés tekintetében is jól teljesített, a többi nagy alágról azonban ez már nem mondható el. Az élelmiszeripar, a gumi- és műanyaggyártás, a vegyi anyagok, valamint a gépi berendezések gyártása is visszaesett, miközben a fémalapanyagok stagnáltak.

A kilátások kapcsán sem lehetünk optimisták. Eddig legalább a megrendelési adatok alapján érdemi felpattanásra lehetett számítani, most azonban már ezt sem várhatjuk. A KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene majdnem 7 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 0,4 százalékkal nőttek, azonban az új exportrendelések 7,9-del visszaestek. Az összes rendelésállomány 5 százalékkal meghaladta a 2015. márciusit.

Elemzők úgy vélik, hogy a termelés újra növekedési pályára kerülhet a következő hónapokban, de az ütem jóval lassabb lesz, mint ahogy korábban várták. A tavalyi 7,5 százalékos termelésnövekedés után elemzők 3-5 százalék körüli bővülésre számítanak átlagosan az idei évre, amihez azért érdemi lendület kell, hiszen az év első három hónapjában mindössze 0,3 százalékkal nőtt az ipar. Vagyis a GDP-növekedéshez sem igazán járul már hozzá az eddigi húzóágazat.

A többi négy régióban 0,7 és 14,7 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a hivatal, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.

A többi négy régióban 0,7 és 14,7 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a hivatal, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.-->