Kevesebb társadalombiztosítási járulékot fizethetnek a jövőben az egészségügyi szűrővizsgálatokra járók, akik pedig kihagyják, azoknak emelkedhet a közterhük – dobta be szerda este ötletét Lázár János választókörzetének rádiós fogadóóráján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt ígérte, hogy már ősszel javasolni fogja a parlamentnek az ötlet törvénybe iktatását. Lázár érvelése szerint Magyarországon évente 130 ezer ember hal meg, közülük 10-15 ezer megmenthető lenne, ha idejében állapítanák meg náluk a súlyos betegséget. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy sokkal több forrást kell fordítanunk a népegészségügyre, és be kellene vezetni három-négy kötelező egészségügyi szűrést.
"Elvileg jó ötlet, de gyakorlatilag előbb a feltételrendszert kellene kidolgozni, mivel egyelőre aligha állnak rendelkezésre megfelelő kapacitások a szűrővizsgálatok kiterjesztésére” – mondta a Világgazdaságnak Borsi Éva, a vállalkozó háziorvosokat tömörítő Kasszaorvosi Szövetség elnöke. Ráadásul szinte csak a budapestieknek és a nagyvárosiaknak kedvezne a lépés, akik eddig is sokkal jobban hozzáfértek a szűrővizsgálatokhoz, mint a vidékiek többsége – tette hozzá a vidéki háziorvosként praktizáló elnök. Egy kisvárosi vagy falusi lakosnak akár egy teljes napot is rá kell szánnia utazással együtt, ha szűrővizsgálaton akar részt venni. Erre a problémára nyilvánvalóan a mobilszűrések jelentenék a megoldást, amit az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek régóta hiába szorgalmaznak. Borsi Éva számára az emberek motiválására jelenleg jobb ötletek tűnik a fizetett szabadság, mint a tb-csökkentés.
A lapunk által megkérdezett szakértők viszont egyértelműen pozitívnak tartják, hogy 2017-től a munkaadók adómentes juttatásként szűrővizsgálatokat is adhatnak alkalmazottaiknak. „A cégek eddig jellemzően a kulcspozícióban lévő munkatársaknak fizettek szűrővizsgálatokat, leginkább különféle menedzserszűrési csomagokat, de nem járt utánuk adókedvezmény. Az adómentességnek köszönhetően viszont várhatóan az eddiginél jóval szélesebb munkavállalói körnek finanszírozzák majd a cégek az egészségügyi szűréseket” – mondta lapunknak Fata László cafeteria-szakértő. Ugyanakkor azt még nem lehet tudni, hogy konkrétan milyen szűréseket vagy egyéb prevenciós módokat támogat majd az állam, mivel az majd a részletszabályokat kidolgozó miniszteri rendeletből derül ki, amelyet a következő hónapokra ígérnek.
A magyarok egészségügyi mutatói drámaian rosszak: a születéskor várható élettartam és az egészséges évek száma tekintetében Magyarország a férfiak és a nők esetében is a sereghajtók közé tartozik az OECD-országok között, csak Mexikóban rosszabb a helyzet. A keringési rendszerhez köthető magyar halálozási ráta az egyik legmagasabb Európában, a cukorbetegek száma az elmúlt tíz évben megduplázódott, és kevés európai országban halnak meg többen ezzel összefüggésben, mint Magyarországon. Hasonlóan rosszak a magyarok daganatos megbetegedési és halálozási mutatói is.
