Az Eurostat módosította azt a táblázatát, amely azt mutatja, hogy az uniós tagországokban mekkora a megújulók aránya a teljes villamosenergia-termelésen belül. A döntés azért fontos Magyarországnak, mert az eredeti kalkuláció szerint a mi 3,2 százalékos mutatónk volt a legrosszabb az unióban. E szám úgy jött ki, hogy az Eurostat megújulóoldalon csak a nap-, a szél- és a víz- és a földhő energiájának áramtermelő célú hasznosítását vette figyelembe, viszont a biogázt és a fát (szilárd biomasszát) már teljes egészében hagyományos energiahordozóként kezelte.
A Világgazdaság cikke nyomán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felhívta az Eurostat figyelmét arra, hogy a biogáz és a szilárd biomassza megújuló részét is a zöld oldalon kell figyelembe kell venni. „Ezek Magyarország esetében különösen nagy arányt jelentenek, szemben más országokkal” – válaszolt a Világgazdaságnak az Eurostat médiáért felelős munkatársa, Baiba Grandovska. A szervezet a „tiszta” megújulók arányának kimutatására törekedett, de belátta, hogy ezen elv alapján közzétett adatai félremagyarázhatók, ezért törölte az anyagából a megújulók besorolására vonatkozó teljes részt.
Egyértelműsítette, hogy csupán a víz, a szél, a földhő és a nap energiáját veszi figyelembe. Baiba Grandovska tájékoztatása szerint az Eurostat kicsit eltérő, úgynevezett SHARES módszerrel számolt statisztikája alapján 2014-ben a Magyarországon termelt áram 7,3 százaléka származott megújulókból. A MEKH azonban ezzel sem ért egyet. Szerintük a 7,3 százalékos arány nem a termelésre, hanem a bruttó végső villamosenergia-fogyasztásra vonatkozik. A termelésen belül 10,7 százalék a megújulók aránya.
