Tavaszi árverések: bizakodó hangulatban

A globális műtárgypiac visszaeséséről szóltak az év elején a 2015-ös adatokra támaszkodó nemzetközi elemzések, a magyarországi műkereskedelemben azonban az első félévben folytatódott a lassú, de határozott élénkülés. A kortárs galériás színtér ugyan gyengélkedik, de az árverésekre visszatértek a vevők: tavaly egész évben 2,5 milliárd forintos forgalmat ért el a magyar aukciós piac, most az első félév zárt több mint kétmilliárddal. Az MNB Értéktár programja keretében a jegybank is jelen volt, főként gyűjtemények vevőjeként, de az elmúlt egy-két évben általában is több volt az intézményi vásárlás, mínt a megelőző öt-tíz évben, főleg a Szépművészeti Múzeum részéről. Ugyanakkor míg a nemzetközi színtéren az online piac rohamosan erősödik, itthon ez még alig létezik. Az axioart gyűjtőportál ugyan felvette kínálatába az ilyen aukciók rendezését, de egyelőre inkább az antikváriusok és a kisebb házak érdeklődését keltette fel.

A forgalom zömét továbbra is a 20. század első felének festményei adják. A leütési árak határozottan magasabbak lettek az egy évvel korábbinál, egyre többször láthattunk licitharcokat, többlépcsős áremelkedéseket, telefonos licit, illetve vételi ajánlat is nagyobb számban érkezett. Mindemellett ki is szélesedett a vásárlói érdeklődés: az antik képek, a kortársak, a bútorok területén is magasabb árak születtek. A régi mesterek alkotásai jó néhány évig eladhatatlannak bizonyultak, ezért a kvalitásos darabok el is tűntek a hazai piacról. Idén májusban azonban a Nagyházi Galériánál három nagy értékű 17. századi festményt is eladtak: Matthias Stomer Szent Onofriusa 22 millió forintért kelt el, Francisco Fernandez Szent György legyőzi a sárkányt című képe 18 millió forintért, Michiel Jan van Miereveld Arisztokrata hölgye pedig 15 millió forintért. Már a Nagyházi márciusi szezonnyitóján is látszott az antik képek felértékelődése: egy 17. századi apostolportré 240 ezer forintos kezdő árát 3,4 millióig tornászta fel két eltökélt licitáló.

Több ház nyitott a másik irányba is, azaz több kortárs mű került be az aukciós kínálatba. Két kizárólag kortárs árverés is volt, biztató eredményekkel. A Bátor Tábor hagyományos zártkörű jótékonysági aukciója 70 millió forintos forgalmat hozott, a Blitz Galéria kortárs árveréséé pedig elérte a 80 milliót. A Blitz-aukció legdrágább tétele az olasz Luigi Rocca New York-i utcaképe volt, a 10 millió forint megfelel Rocca nemzetközi árainak. A magyarok közül Keserü Ilona Áramlása és Csernus Tibor 1978-as Aveyroni tájképe jutott a legmagasabbra, egyformán 8,5 milliós leütéssel. Jellemzően a nagy nevek értékes képei találtak vevőre a Blitznél – a rutinos gyűjtők tudták, ilyen nyomott árakon másutt nem juthatnak hozzá ezekhez –, a kisebb értékű, az új vásárlók bevonzására indított tételek azonban bennragadtak. Pedig például Szűcs Attila festménye 1,8 millióért azért is jó vétel volt, mert árai biztosan nőni fognak, miután júniusban a Sotheby’snél az Érintés című olajképe becsértékének háromszorosáért, 16 ezer 250 fontért kelt el.

A hazai szezon legmagasabb ára a Kieselbach Galéria aukcióján született, Rippl-Rónai József kukoricás virágcsendélete (Stilizált virágok özöne) 34 millió forintról indult, és a 40-65 millió forintos becsértéksávot messze túllépve 95 millió forinton ütötték le (a 20 százalékos jutalékkal együtt 114 millió lett a vételár). A festmény beleillik abba a vonulatba, ami most a nemzetközi porondon is keresett, orosz vevőhöz került.

A Kieselbach-árverésen öt tétel ára haladta meg a 30 millió forintot, közülük Aba-Novák Vilmos felsőbányai látképe 60 millió forintért kelt el, 50-80 milliós becsérték mellett. Farkas István 1937-es, Kertben című képét ugyanennyire taksálták, de 45 millió forinton ütötték le. Vajda Lajos 1938-as, sokszor reprodukált Északi tája 40 millió forintos leütési árával szintén alatta maradt az 50-85 millió forintos becsértéknek. Scheiber Hugó 1927-es főműve, a Körhinta 38 milliós leütéssel került az első ötbe.

A Virág Judit Galéria árverésén Munkácsy Mihály Ülő nő intérieurben című olajfestménye 50 millió forintos leütési árával elérte a becsértéke alját – kevés Munkácsy van a piacon, így a gyűjtők a vázlatos képért is elindultak. Schönberger Armand Kávéházi koncert című olajfestményének 44 millió forintos ára viszont közelített a felső becsértékéhez. Patkó Károly Subiaco és Scheiber Hugó Kabaré című festménye egyaránt 34 millió forintért kelt el, mélyen az 50-70 milliós becsértékek alatt.