Több tízmilliárdos nemzetgazdasági előnnyel jár az intermodális fuvarozás fejlesztése

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumba a hazai intermodális árufuvarozási rendszer működésének javítására. A Szövetség szerint a megfelelő intézkedésekkel a közúti áruforgalom 10 százaléka vasútra és vízre terelhető, amelynek hatásával éves szinten több tíz milliárd forint nagyságrendben csökkenne a közút környezeti terhelése és útfelújítási igénye, és a vasút bevételei 900 millió forinttal nőnének. Az MLSZKSZ ezért arra kéri a kormányzatot, hogy vizsgálja meg a benyújtott javaslatok megvalósításának lehetőségét, a szakma képviselőinek, az érintett hatóságok és az állami vállalatok vezetőinek bevonásával. A Szövetség szerint a megfogalmazottak a logisztikai ágazat széles körét érintik, így kihatással vannak a teljes magyar gazdaság teljesítményére is. 

A Szövetség legújabb elemezése rámutatott arra, hogy habár a magyar intermodális forgalom az elmúlt 5 évben folyamatosan növekedést mutat, a használatarányos útdíj önmagában semmilyen hatással nem volt az egyes közlekedési ágazatok áruforgalmi teljesítményeinek változására. Így kijelenthető, hogy az e-útdíj bevezetése ugyan nélkülözhetetlen volt, ez önmagában nem elegendő feltétel ahhoz, hogy az intermodális árufuvarozás versenyképes alternatívája legyen a közúti teherfuvarozás számára.

Az MLSZKSZ legfrissebb számításai szerint amennyiben a Magyarországról induló/érkező nehézgépjármű forgalom 10 százaléka vasútra terelhető lenne oly módon, hogy a közúti fuvarokban résztvevő nem daruzható félpótkocsikat vonatra rakják, akkor ez éves viszonylatban mintegy 1 800 db új irányvonatos forgalmat jelentene a vasútnak, ugyanakkor a közútról több mint 100 000 db kamion környezetterhelését lehetne levenni. Ennek a forgalomnak az intermodális fuvarozási módra való átterelése (pl. vasútra) export/import viszonylatban éves szinten közel 1 milliárd Ft útdíj bevétel kiesést eredményezne, ezzel párhuzamosan a MÁV-nak a bevételei közel 900 millió forinttal nőnének, többek között a pályahasználati díjból és a mozdonyok igénybevételétől. E mellett egy ekkora nagyságrendű közúti forgalomnak a vasútra terelésével több tíz milliárd forint nagyságrendben csökkenne az érintett közutak környezeti terhelése és útfelújítási igénye is.

Az MLSZKSZ szerint a hazai intermodális rendszer hatékony működéséhez az alábbi főbb irányelveknek és feltételeknek szükséges teljesülnie: a változó világpiaci környezethez igazodó nemzeti közlekedéspolitikát kell megteremteni, amely logisztikai szempontból kínálati pozícióba hozza az országot. Azonos infrastruktúra használati feltételeket kell kialakítani a közút és a vasút vonatkozásában. Támogatni szükséges az intermodális rendszer igénybevételét egy kedvező ösztönző rendszer bevezetésével, közben meg kellene teremteni azt a vonzó üzleti ajánlatot, amely mentén megérné a közúti fuvarozóknak közlekedési módot váltani. Ösztönözni szükséges az újonnan épülő ipari parkokat, nagyobb raktárak és logisztikai központokat a vasúti összeköttetésük kiépítésére. Egyszerűsíteni és korszerűsíteni szükséges a vasúti működési szabályzatokat, az adminisztrációt és a nemzetközi vasúti fuvardíjadás módját. Fejleszteni szükséges műszakilag a vasúti és vízi eszközállományt, és a vasúti szakemberek képzését is.

Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke elmondta: „A Szövetség úgy látja, hogy a megfogalmazott javaslatok közül már érdemi közlekedésmód-váltás érhető el a vasút/ vízi út irányába olyan adminisztratív intézkedésekkel, amelyek könnyen, alacsony ráfordítással kivitelezhetőek. Az MLSZKSZ szerint csak az intézkedések kis hányada igényel komolyabb anyagi ráfordítást, amelyeket megfelelő ütemezéssel kevésbé költségvetést-terhelő módon meg lehetne valósítani.”

Az MLSZKSZ az intermodális rendszer elindítását első körben a Budapestről induló, jelenleg is jól működő nemzetközi konténer irányvonati rendszerek fokozottabb igénybevételével javasolja. A Szövetség a budapesti és pest megyei áruforgalmak mellett a vidéki áruforgalomban is lát potenciális lehetőséget, mint a rendszert töltő árualappal. – tette hozzá Fülöp Zsolt.