Megszüntette a csődeljárást a bíróság, miután a februárban fizetési haladékot kérő Sikér Malomipari Zrt.-nek nem sikerült megállapodnia a hitelezőivel. Ez azt jelenti, hogy a tízmilliárd forint feletti éves forgalmával az öt legnagyobb piaci szereplő között jegyzett tatabányai cég ellen megindulhat a felszámolási eljárás. Már csak ennek az elrendeléséig él a malomcéget megillető fizetési haladék.
A Sikér dinamikusan fejlődött, az utóbbi években négy év alatt két és félszeresére növelte a forgalmát, 2013-ban még 43,5 millió forintos osztalékot is tudott fizetni (igaz, ebből 20 milliót az eredménytartalékból kanyarított ki). Megbízható, stabil cég hírében állt, semmi sem utalt a cég megingására, 2014-ben még több mint 90 millió forintos nyereséget ért el. Előélete alapján tehát váratlanul érte a piacot a tatabányai vállalkozás csődje.
A Sikér központi telefonszámát hiába hívta a Világgazdaság, nem sikerült kapcsolatba lépni a céggel, de úgy tudjuk, az ágazati szakmai szervezet, a malomipari szövetség sem járt több eredménnyel. A Világgazdaság írásos megkeresésére a Sikér vezetője, Blázsik Ferenc lapzártáig nem reagált. A Likvid-B Csődmenedzser és Felszámoló Kft. vagyonfelügyelőjétől, Pekk Antaltól annyit tudtunk meg, hogy a malomipari cég már nem végez tevékenységet, a hitelezők számáról és a rendezendő adósságról azonban nem kívánt nyilatkozni. A Napi Gazdaság korábbi közlése szerint mindenesetre 50-80 hitelezővel kellett volna egyezségre jutnia a Sikérnek. A 2014-es mérleg alapján mintegy 7 milliárd forint sorsát kell rendezni, legalábbis a kötelezettségállomány ennyire rúgott az év végén.
A malomipari vállalkozás sorsát a Széchenyi Bank bedőlése, a finanszírozó bankok és hitelbiztosítók visszalépése, a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott, több mint 300 milliós kartellbírság és az ágazatban kibontakozott öldöklő verseny pecsételte meg – ez derült ki Blázsik Ferenc főtulajdonos februári nyilatkozataiból. Pedig a Sikér a legkorszerűbb eszközökkel termelő cégek közé tartozott, őrlő és koptató üzemi technológiáját például 351,5 millió forintos állami és uniós forrás felhasználásával vezette be.
A Sikér kiesése nem érződik a piacon – mondták a Világgazdaságnak a megkérdezett versenytársak –, a keletkezett rést azonnal elfoglalta a konkurencia. Az ágazat kapacitása ugyanis túlméretezett, durván 60 százalékig van kihasználva. Ennek megfelelően igen szerény a profittermelő képesség, és a cégek gyakran negatív árversenybe is belemennek, vállalják a veszteséget megrendelőik megtartása, esetleg piacnyerés reményében. A liszttermelésből azonban ez nem finanszírozható. Az agrártárca a statisztikai adatokból ugyan 5 százalék árbevétel-arányos átlagos nyereséget mutatott ki a malomiparra, a szakmai szövetség szerint azonban ezt a több lábon álló cégek – mint amilyen például a Nestlé – húzzák fel. A tisztán malomipari cégek nyeresége 1-2 százalék körül alakul.
