Volt több tízezer forintos követelés, és van olyan cég is, amelytől közel félmillió forintot követel a szolgáltató a csúszásaiért. Az is fűti a felháborodást, hogy egynapos késve fizetés is elég volt ahhoz, hogy valaki megkapja a nagyjából 12 500 forintos utólagos átalányt, akár egy 8 ezer forintos számla után is. Az üggyel kapcsolatban Fónagy János azt írta, hogy az ezt lehetővé tevő törvény egy uniós irányelv kötelező átültetése volt a hazai jogrendszerbe. Ez egyébként egy jó és előremutató szabály, amit azért találtak ki uniós szinten, hogy gátat vessenek az üzleti partnerek késve fizetésének, amiből a cégeknek sok kára származik. A Tigáz ügyének vizsgálata pedig a felügyelő hatóság, a MEKH hatásköre, és ebbe nincs beleszólása a kormánynak az államtitkár szerint.
A MEKH két hete vizsgálatot indított a Tigáz gyakorlatával szemben, de sokat nem remélhetnek a cégek. A lépés ugyanis jogos volt, még ha nem is elegáns. A Tigáznak a törvény szerint igaza van, inkább az a kérdés, hogy illik-e ilyet tenni az ügyfelekkel – mondta a Világgazdaságnak Ruszin Zsolt adószakértő, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. A költségátalány alkalmazásáról minden szolgáltató maga dönthet, még problémásabb, hogy a cég kivárt, majd utólagos büntetésként élt a lehetőséggel. Ruszin szerint fontos fizetési fegyelmet nevelni a cégekbe, de a behajtási költségátalány fair alkalmazása az lenne, ha időben előre haladva alkalmazná egy cég.
Az adószakértő feltételezése szerint a gázszolgáltató azért élt ezzel, mert idén kivonul a gázszolgáltatási piacról, és már nem kell törődnie azzal, hogy lépése esetleg nem jó üzenet a leendő ügyfeleknek. Eddig a Tigáz az egyetlen nagy szolgáltató, amelyik meglépte ezt, és kevesen tervezik a bevezetését. A 24.hu körkérdésére az elmúlt időszakban csak a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Csatornázási Művek jelezte, hogy előkészítik a behajtási költségátalány bevezetését.
A Tigáz azzal védekezik, hogy a földgázszolgáltatásból vonul ki, a földgázelosztásban október 1-je után is a magyar piacon marad. A többi kritikával kapcsolatban a törvényre hivatkozik. A behajtási költségátalányt már a 2013-tól hatályos polgári törvénykönyv lehetővé tette, és alkalmazásáról a Tigáz kezdettől fogva nem mondott le. Azért küldték ki most a számlákat visszamenőleg egy évre, mert a márciusban megjelent törvény már egyéves jogvesztő határidőt szabott – mondta a Világgazdaságnak a Tigáz szóvivője. Száraz Gábor szerint az sem elegáns, amikor némelyik cég több hónapon át késedelmesen fizet a szolgáltatónak, és megjegyezte, hogy a törvénynek köszönhetően azok, akik 2013–2014-ben késve fizettek, megúszták az átalányt.
