Az e-útdíjnak nincs vasútra terelő hatása

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) az e-útdíj 2015. évi adatait elemezve 21 olyan nagyobb körzetet azonosított Magyarországon, ahol éves szinten legalább 300 nehézgépjárművel foglalkoznak import-, illetve exporttevékenységgel. Ezek: Budapest és Pest megye, Szeged, Tatabánya, Záhony, Győr, Kecskemét, Debrecen, Miskolc, Sopron, Székesfehérvár, Dunaújváros, Veszprém, Szombathely, Nyíregyháza, Nagykanizsa, Salgótarján, Szekszárd, Baja, Pécs, Zalaegerszeg.

Ezen körzetekből Pest megye és Budapest adja a teljes magyar export és import vonatkozásában a nehézgépjármű-forgalom közel felét, éves szinten több mint 500 ezer jármű közlekedéséről van szó. Szeged térségében is kimagaslóan magas a járműmozgás – közel 190 ezer –, ez a román és szerb határ közelségéből adódó reexpediálási ügyletekből származik. Nagyságrendekkel kisebb mértékben – közel 60 ezer –, de hasonló jelenség tapasztalható Záhony térségében is az ukrán–román–szlovák hármas határ hatásaként.

A KSH elmúlt ötéves adatait vizsgálva nem látszik érdemi változás a hazai vasúti áruforgalom alakulásában 2012 óta. Míg a 2013–2014-es évek viszonylatában 7,9 százalékkal növekedett a vasúti áruforgalom, addig a 2014–2015-ös években 2,2 százalékkal csökkent. Tavaly csak az áruk 19 százalékát fuvarozták vasúton. Az e-útdíj bevezetésének hatása tehát érdemben nem látszik a vasúti áruforgalom alakulásában.