Erősödik az európai zöldipar

Érdekes összefüggésekre mutat rá a 28 uniós tagország környezetvédelmi beruházásait elemző Euro­stat-tanulmány. Az alaptrend az, hogy 2006 óta csaknem folyamatosan emelkedik az e területre költött összeg. 2014-es értéke már 279 milliárd euró volt, ami 20 százalékkal több a 2006-osnál, a tagállamok együttes GDP-jének pedig 2,1 százalékát képviselte.

Környezetvédelmi beruházásnak számítanak a közvetlen környezetvédelmi projektek, például a szennyvízkezelés, a tiszta levegő megóvása és a megújulóenergia-termelő berendezések telepítése, de idesorolandók a közvetett intézkedések, amelyek a vállalatok belső működését érintik. A tanulmány szépséghibája, hogy Magyarországra vonatkozó számot nem közölnek, vagy az ország neve melletti sorban nullát szerepeltetnek, a lábjegyzetek szerint azért, mert nem jutottak adatokhoz.

Azért van magyar információ is. A KSH szerint a hazai környezetvédelmi ipar 2009 óta egyre nagyobb értéket állít elő, 2014-es termelése 445,7 milliárd forintot tett ki. Környezetvédelmi költésünk az uniós átlagnak csupán kétharmada, 1,38 százalék volt a GDP-arányában.

Érdekesség, hogy miközben a kiadások GDP-hez viszonyított arányán belül a kormányzati költések mutatója 1,06 és 2,43 százalék között mozog, addig Svédország 0,27 százaléka csúnyán kilóg ebből a sávból, ahogyan Portugália és Szlovénia adata is. Remekelt viszont Litvánia, (3,37 százalék), Szlovákia és Hollandia. Persze van magyarázat is a nagy szórásra: ahol a kormányok kevesebbet költenek környezetvédelemre, ott meghatározóan a vállalati szféra nyúl a zsebébe, de érdemi szerep jut az intézményeknek, és kimutatható a lakosság szerepvállalása is.

A vállalatok a saját kiadásaiknak átlagosan a 2,2 százalékát költötték környezetvédelemre 2014-ben. E sáv 3,8 százalék és 1,5 százalék között mozgott. Újabb érdekesség, hogy leggyengébben a finn, a svéd, a spanyol, az ír, az egyesült királyságbeli, a görög és a ciprusi cégek szerepeltek. Erre az a magyarázat, hogy az Eurostat által hozzáférhető adatok többsége csak a vállalatokon belüli intézkedések hatását tartalmazza, azt viszont nem, ha az adott vállalat maga is a környezetvédelem területén aktív. Vagyis például bekerültek ebbe a táblázatba azok a cégek, amelyek napelem használatával csökkentik saját fosszilis energiahordozó felhasználásukat, így környezetkárosításukat is, azok viszont nem, amelyek napelemet gyártanak. Márpedig éppen az e területre szakosodott gyártókhoz köthető az EU-28 2014-es környezetvédelmi kiadásainak 52 százaléka.

A környezetvédelmi ráfordítások sokféleségét példázza Magyarország legnagyobb árbevételű vállalata, a Mol tevékenysége. A csoport 2015-ben közvetlenül 232 millió forintot költött el a zöldenergiákhoz kapcsolódó kutatásra, de idesorolható sok más (részben persze reklámértékű, kötelező, illetve megtakarítást hozó) tevékenysége is. Ilyen a budapesti közösségikerékpár-rendszer, a népszerű Bubi támogatása, a lakossági használt sütőolaj begyűjtése vagy az üzemanyagok bioösszetevővel való keverése. Zöld szempontból sokkal fontosabbak az olajipari társaság – kívülállók számára nem észlelhető – hatékonyságjavító műszaki fejlesztései.