Ausztrália vesztett, Sydney nyert az olimpiarendezéssel
Hétrészes felvezető sorozatunkban az utóbbi 24 év olimpiáinak gazdasági hatásait mutatjuk be hétről hétre annak kapcsán, hogy Budapest megpályázta a 2024-es ötkarikás játékok megrendezését. Korábbi cikkeink a vg.hu/tema/sport oldalon megtalálhatók.
Vegyes érzésekkel gondolnak vissza az ausztrálok a 2000-ben Sydney-ben megrendezett olimpiára. A városnak helyet adó Új-Dél-Wales lakosai például elégedetten konstatálhatták, hogy régiójuk GDP-je évente átlagosan 0,15 százalékkal magasabb volt az ötkarikás játékokat megelőző periódusban és a rendezés évében – azaz 1997–2000 között –, mint ha nem versengtek volna a területén tizenhat napon át a világ sportolói. Ugyanezen időszak alatt a beruházások értéke 1,14 százalékkal emelkedett Új-Dél-Walesben, és bővült a régió kereskedelme is – állapítja meg a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanulmánya.
Ugyanakkor Ausztrália egészére az olimpia visszatartó hatást gyakorolt 1997–2000 között, annak GDP-je ugyanis évente 0,05 százalékkal volt alacsonyabb, mint lett volna a nagyszabású esemény nélkül. Ennek – az 1990 után rendezett játékok történetében példátlan – negatívumnak az a magyarázata, hogy a munkaerő, a tőke és a beruházások is Új-Dél-Walesbe koncentrálódtak, így elszívták azokat a kontinensnyi állam egyéb területeitől. Sokatmondó, hogy a sydney-i olimpia összesített hatása volt a legalacsonyabb, mindössze 5 milliárd dollár a PwC által vizsgált hét rendező város közül. Az olimpiát megelőző években megugrott beruházások következményeként itt is nőtt a régió foglalkoztatottsága, számítások szerint 1997–2000 között évente átlagosan 0,37 százalékkal. Mindennek köszönhetően Ausztrália munkanélküliségi rátája enyhén csökkent, az 1993-as közel 12 százalékról 2000-re 11 százalékra ment le. Bár az olimpiai láng kihunyását követően e ráta valamelyest visszapattant, azt követően azonban ismét mérséklődött, igaz, 2006-ban – tehát hat évvel az ötkarikás játékok után – is még mindig 10 százalék volt.
A sydney-i olimpia csak kisebb mértékű lökést adott a régió és az ország építőiparának, ami Ausztrália fejlettségéből következik, vagyis annak, hogy nem volt szükség jelentősebb infrastrukturális beruházásra, a versenyeknek helyet adó sportlétesítmények többsége már rendelkezésre állt. Ausztrália építőiparának 1997–2000 között évi átlagban mindössze 0,6 százalékos pluszbevételt hozott az olimpia.
Abban Sydney nem lógott ki az 1990 után rendezett olimpiák sorából, hogy magasabb volt a helyi, illetve az országon belüről érkező szurkolók aránya, mint a külföldieké – e tekintetben a fordított arányt elérő Barcelona (1992) volt a kakukktojás. Sydney-ben például a 110 ezer külföldi látogató mellett 368 ezer ausztrál lakos volt kíváncsi a versenyekre. A vendéglátóipar forgalma közel 1,5 százalékkal bővült a rendezés évében.
Ezzel együtt az olimpiát megelőző és követő években Ausztrália
idegenforgalma folyamatosan nőtt. Az viszont érdekes, hogy Új-Dél-Walesbe mindössze 2000-ben érkeztek többen a kontinensen kívülről az országos átlagnál. Az olimpia miatt megnövekedett látogatószám ugyanis csak a játékok évében volt visszatartó erő a többi ausztrál régióba érkező turista számára.
Kevés új munkahely, sok szervező
A legkevesebb munkahelyet Sydney adta az olimpiai játékokat 1992-től rendező városok közül, mindössze 156 ezret, ami alig több mint fele az ebben az összevetésben második – az ötkarikás játékoknak négy évvel korábban, 1996-ban helyet adó – Atlanta hasonló mutatójának. Ezzel szemben a közvetlenül az olimpia alatt foglalkoztatottak számát tekintve a közel 90 ezer szervezővel és alvállalkozóval dolgoztatott Sydney az élmezőnyben van. Ez a szám csaknem 5 ezerrel magasabb Atlantáénál, ugyanakkor mintegy 3 ezerrel marad el az idei riói játékokétól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.