Kiverte a biztosítékot a Közgép által feldobott ügy, 700 millió euró parkol

Már minden tagország hozzájárult, hogy az Európai Bizottság feloldja a 2007–2013 közötti útépítésekhez nyújtott uniós támogatások kifizetésének megszakítását, mégsem indult meg a pénzáram Budapestre. A Világgazdaság brüsszeli forrásból úgy értesült, hogy közvetlenül az átutalás előtt robbant a bomba: újabb aszfaltügy híre érkezett Brüsszelbe. A regionális biztos leállította a kifizetést, és részletes indoklást kért a Miniszterelnökségtől, immár a 2014–2020 közötti időszak közbeszerzési metódusáról. Az aszfaltkeverőügy kapcsán korábban mintegy 500 milliárd forintnyi beragadt támogatásról volt szó, a brüsszeli forrás most mintegy 700 millió euró átutalásának megakadását jelezte.

Mint korábban megírtuk, a 2014–2020-as támogatási ciklus útépítési pályázataiban a bírálati szempontok közé bevették a környezetterhelési értéket, ami a minél kisebb szén-monoxid-kibocsátást díjazza. Ezzel a módszerrel – mint idén augusztusban kiderült – a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép 10,4 milliárdos ajánlata sem volt elég ahhoz, hogy megelőzze a 14,8 milliárdért ajánlkozó Strabag–Hódút párost. Egy fő elemnek, az aszfalt szállítási távolságának köszönhetően, ez ugyanis 20 százalékos súlyszámmal került be a szempontok közé.

A legalacsonyabb árral szemben a környezettudatos megközelítés preferálását az uniós irányelvek is előírják, ezzel nincs gond. Brüsszelben azonban azon akadtak fenn, hogy diszkriminatívra sikeredett az alkalmazása. A feltételek közé csak az aszfalt szállítási távolsága került be, semmilyen más, az útépítéssel kapcsolatos anyag – mint a kő vagy a föld – mozgatása nem szempont. Vagyis nyerésre csak annak van esélye, aki az építkezéshez a legközelebb rendelkezik aszfaltkeverővel. A végeredmény pedig lehet az, hogy kétszer egysávos út kilométerenként 3 milliárd forintért, autópályaárban épül.

Azt vizsgálják Brüsszelben, „visszaesőnek” számít-e Magyarország, és ha igen, az előző ciklus támogatását vissza lehet-e tartani az új ciklusban ismétlődő hasonló probléma miatt. A 2007–2013-as támogatási időszakban az útépítő tendereknél Brüsszel azt találta diszkriminatívnak, hogy a közbeszerzési pályázati feltételek alapján csak az pályázhatott  eséllyel, aki az építkezéstől kilométerben meghatározott távolságon belül aszfaltkeverővel rendelkezett. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány hónapja bejelentette, hogy megállapodás született, és Magyarország 48 milliárd forint büntetéssel megússza az aszfaltkeverős kalandot. A napokban a DK azonban azt közölte Corina Cretu uniós biztosra hivatkozva, hogy Brüsszel ennél lényegesen többet, 573 millió eurót, mintegy 180 milliárd forintot tart vissza.

Brüsszel még nem utalt át pénzt az aszfaltkeverő ügy miatt felfüggesztett forrásokból – erősítette meg a miniszterelnökségi sajtóiroda a Világgazdaság kérdésére. A magyar hatóságok mindent kiküldtek, ami a kifizetéshez kell, az igazoló hatóság és az ellenőrző hatóság is kiadta a szükséges nyilatkozatokat. Jelenleg a Bizottság kezében van a feloldásról való a döntés. Azt az értesülést azonban cáfolta a kancellária, hogy a fix aszfaltkeverő-telep megléte megint bekerült volna a pályázati feltételek közé. A válasz szerint a kormány nem tartja elképzelhetőnek, hogy Brüsszel megtagadja a 2007-2013 közötti időszakban az aszfaltkeverő ügy miatt felfüggesztett támogatások kifizetését azért, mert az új ciklusban hasonló problémát észlelt.