Parkol az uniós pénz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Már minden tagország hozzájárult, hogy az Európai Bizottság feloldja a 2007–2013 közötti útépítésekhez nyújtott uniós támogatások kifizetésének megszakítását, mégsem indult meg a pénzáram Budapestre. A Világgazdaság brüsszeli forrásból úgy értesült, hogy közvetlenül az átutalás előtt robbant a bomba: újabb aszfaltügy híre érkezett Brüsszelbe. A regionális biztos leállította a kifizetést, és részletes indoklást kért a Miniszterelnökségtől, immár a 2014–2020 közötti időszak közbeszerzési metódusáról. Az aszfaltkeverőügy kapcsán korábban mintegy 500 milliárd forintnyi beragadt támogatásról volt szó, a brüsszeli forrás most mintegy 700 millió euró átutalásának megakadását jelezte.
Mint korábban megírtuk, a 2014–2020-as támogatási ciklus útépítési pályázataiban a bírálati szempontok közé bevették a környezetterhelési értéket, ami a minél kisebb szén-monoxid-kibocsátást díjazza. Ezzel a módszerrel – mint idén augusztusban kiderült – a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép 10,4 milliárdos ajánlata sem volt elég ahhoz, hogy megelőzze a 14,8 milliárdért ajánlkozó Strabag–Hódút párost. Egy fő elemnek, az aszfalt szállítási távolságának köszönhetően, ez ugyanis 20 százalékos súlyszámmal került be a szempontok közé.
A legalacsonyabb árral szemben a környezettudatos megközelítés preferálását az uniós irányelvek is előírják, ezzel nincs gond. Brüsszelben azonban azon akadtak fenn, hogy diszkriminatívra sikeredett az alkalmazása. A feltételek közé csak az aszfalt szállítási távolsága került be, semmilyen más, az útépítéssel kapcsolatos anyag – mint a kő vagy a föld – mozgatása nem szempont. Vagyis nyerésre csak annak van esélye, aki az építkezéshez a legközelebb rendelkezik aszfaltkeverővel. A végeredmény pedig lehet az, hogy kétszer egysávos út kilométerenként 3 milliárd forintért, autópályaárban épül.
Azt vizsgálják Brüsszelben, „visszaesőnek” számít-e Magyarország, és ha igen, az előző ciklus támogatását vissza lehet-e tartani az új ciklusban ismétlődő hasonló probléma miatt. A 2007–2013-as támogatási időszakban az útépítő tendereknél Brüsszel azt találta diszkriminatívnak, hogy a közbeszerzési pályázati feltételek alapján csak az pályázhatott eséllyel, aki az építkezéstől kilométerben meghatározott távolságon belül aszfaltkeverővel rendelkezett. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány hónapja bejelentette, hogy megállapodás született, és Magyarország 48 milliárd forint büntetéssel megússza az aszfaltkeverős kalandot. A napokban a DK azonban azt közölte Corina Cretu uniós biztosra hivatkozva, hogy Brüsszel ennél lényegesen többet, 573 millió eurót, mintegy 180 milliárd forintot tart vissza.
A Miniszterelnökség a régi és az új aszfaltkeverőüggyel kapcsolatos, hétfőn reggel átküldött kérdésekre nem válaszolt a Világgazdaságnak. Azt szerettük volna megtudni, hogy érkezett-e pénz, s ha igen, mennyi a felfüggesztett uniós támogatásból. Miképpen kerülhetett a pályázati feltételek közé olyan, egyszer már elmeszelt elem, mint a fix telepítésű aszfaltkeverő megléte? Valamint: a Miniszterelnökség megítélése szerint elképzelhető-e, hogy Brüsszel megtagadja a 2007–2013 közötti időszakban az aszfaltkeverőügy miatt felfüggesztett támogatások kifizetését azért, mert az új ciklusban hasonló problémát észlelt?
