Visszaesett az ipar

Nem csak az ipari termelés, a belföldi és az exporteladások, hanem az új megrendelések is visszaestek júliusban, ami baljós jel a következő hónapokra nézve. A 4,7 százalékos termeléscsökkenés mellett a részletes adatok szerint az ipari export 5, a belföldi értékesítés pedig közel 6 százalékkal esett vissza. Naptárhatástól megtisztítva (idén júliusban kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly) stagnált a termelés éves alapon. Az iparban egyre nagyobb súllyal rendelkező autógyártás kivitelének esését nem tudta kompenzálni, hogy többet adtunk el elektronikai termékekből. Elemzők az előzetes adatok után a nyári gyárleállásokkal és a szabadságolásokkal magyarázták a visszaesést.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése közel 5, a csekély súlyú bányászaté csaknem 20 százalék csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az energiaipar ugyanakkor emelkedett. A következő hónapokban is gyengén teljesíthet az ipar, miután a feldolgozóipar 13 alága közül mindössze ötben nőtt a termelés, a nagyobbak többségében visszaesést mért a KSH. A legnagyobb súlyú iparág, az autógyártás kibocsátása 8,5 százalékkal esett éves alapon, amiben a győri Audi-gyár termelésének csökkenése játszhatta a főszerepet. Erre lehet következtetni legalábbis a regionális adatokból, hiszen a Nyugat-Dunántúlon csaknem 5 százalékkal lett kisebb a termelés. Az autógyártás visszaesését a hivatal modellváltással, valamint a bázisévitől eltérő nyári leállással magyarázza. A közúti gépjármű gyártása 13, az alkatrészeinek gyártása 2,4 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari rangsorban második alág, az élelmiszeripar termelése 6,6 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt. A növényi, állati olaj gyártása gyakorlatilag összeomlott. A harmadik legnagyobb súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása azonban csaknem 5 százalékkal emelkedett. A rendkívül alacsony bázis eredményezte a gépek és gépi berendezések gyártásának szerény bővülését, miközben megtorpant a növekedés a gumi- és műanyaggyártásban. Legnagyobb mértékben, több mint 12 százalékkal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól az exportkereslet jelentős visszaesése miatt.

A termeléscsökkenésnél még rosszabb az új megrendelések visszaesése. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene több mint 5 százalékkal csökkent, ezen belül az új belföldi rendeléseké 6, míg az új exportrendeléseké 5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. Az összes rendelésállomány azonban 4 százalékkal meghaladta a tavaly júliusit.

Elemzők szerint a termelés a következő hónapokban is nagy ingadozást mutathat, mert a jelentős szezonális ingadozást mutató autógyártás súlya egyre nagyobb a gazdaságban. A következő hónapokat összességében mérsékelt termelésnövekedés jellemezheti, érdemi bővülés csak jövőre – de inkább 2018-ban –, az új feldolgozóipari gyártókapacitások felépülésével várható.

Lassú növekedés várható idén

Az ipari termelés január és július között 1,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés kétharmadát adó külpiaci eladások volumene 1,5 százalékkal nőtt, a hazai értékesítésé 2 százalékkal csökkent. Az eddigi teljesítmény alapján idén legfeljebb 3-4 százalékos termelésnövekedés várható éves átlagban, ami jóval elmarad a tavalyi 7,5 százalékos bővüléstől. A termelékenység romlását jelzi, hogy az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,2 százalékkal csökkent az év első hét hónapjában, miután a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében 3 százalékos létszámnövekedés következett be.