Magyarországon egyre kevesebb innovációt valósítanak meg a vállalatok, ami jelentősen rontja a gazdaság növekedési kilátásait. Az innovatív cégek aránya azért csökkenhet, mert nem bíznak a jövőben, így pedig még messzebb kerülünk majd a világ élvonalától. A Központi Statisztikai Hivatal két évig, 2012 és 2014 között tartó felmérése szerint a cégek negyede hajtott végre valamilyen típusú innovációt, miközben az európai adósságválság legsúlyosabb időszakában, 2010 után is 30 százalék feletti arányt mértek.
A vizsgált időszakban a termék- vagy eljárásinnovációt folytató vállalkozások aránya emelkedett, az összességében mért csökkenés oka, hogy a megkérdezett vállalkozások kevesebb szervezeti vagy marketinginnovációs tevékenységet jelentettek – derül ki a hivatal jelentéséből. Sokan csak a termék- vagy az eljárásinnovációt tekintették innovációnak, a szervezetit vagy a marketinget nem.
A szervezetek méretei alapján nagy a szóródás: a 250 vagy annál több főt foglalkoztatóknál több 50 százalék, az 50 főnél kisebbek között alig több mint 20 százalék volt az innovatív vállalkozások részesedése. Az eltérések nemcsak a vállalkozás nagysága szerint jelentősek, hanem működés és terület szerint is. Kiemelkedően magas volt az újdonságot bevezető szervezetek részesedése a gyógyszeriparban és a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás területén.
A kisebb és a nagyobb vállalkozások körében egyaránt magas a saját maguk által végzett kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeinek használati aránya. Ugyanakkor a legalább 250 főt foglalkoztatók több mint kétszer akkora hányada vásárolt K+F-tevékenységet, mint az 50 főnél kisebbek.
A termék- és eljárásinnovációt végző vállalkozások 43, ezek közül a kisvállalkozások 46, a nagyvállalatok 38 százalékos arányban kaptak valamilyen állami támogatást a fejlesztésükhöz. Lepsényi István, a gazdasági tárca államtitkára a Világgazdaságnak korábban azt mondta, hogy „a kkv-k jelentős hányadában nem azért nem fejlesztenek, mert nincs pénz, hanem mert úri huncutságnak tartják, és nincs szakemberük. Utóbbiak képzése az állam feladata, és az is, hogy értesse meg a kkv-kkal, miért kell fejleszteni”. Ezt látszik alátámasztani a felmérés is: azok közül, akik nem fejlesztettek, több mint 90 százalék azt mondta, nem volt szükség innovációra. Lepsényi hangsúlyozta: „Mintagyárakat fognak létrehozni, ahová a kkv-k illetékesei elmehetnek, és láthatják, hogy milyen modern technológiát alkalmazhatnak ők is, ami segíti az iparfejlesztést.”
A kutatók úgy látják: az innováció nélkül búcsút inthetünk annak, hogy javuljon a versenyképességünk. A Világgazdasági Fórum (WEF) friss jelentése szerint az innovációvezérelt gazdaságok teljesíthetnek a legjobban, Magyarország azonban nincs ebben a kategóriában. És egyelőre nem is lesz, hiszen a tavalyi 63. helyről idén a 69.-re estünk vissza. Az egyik problémánk az innovációs képességgel van. A WEF jelentése szerint a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését, pedig a magyar kutatóintézetek, valamint technológiai vállalatok minősége a világátlag felett van – igaz, a világ tudományos elitjétől mégis távol esik. A Kopint-Tárki elemzése alapján a vállalatok technológiai kapacitása elmarad a világszínvonalhoz képest, pedig ha saját fejlesztéssel nem is, de know-how- vagy licencvásárlással fel tudnának zárkózni a jelenlegi technológiai világszínvonalhoz.
Mindehhez fontos lenne az együttműködés is. A KSH elemzése szerint a termék- és eljárásinnovációs tevékenységet végző vállalkozások 38 százaléka működött együtt e tevékenységei során más vállalkozásokkal vagy szervezetekkel, ebben is úttörők a nagyvállalatok.
Hornyák József Termék- és eljárásinnovációra koncentrálnak a cégek, de a marketingre és a szervezetire nem Fotó: AFP -->
