Piaci káosz söpörte el a fontot
Percek alatt több mint 6 százalékkal csökkent az angol font árfolyama az amerikai dollárral szemben pénteken, azt követően, hogy előtte is új 31 éves mélypontra esett. Hirtelen felerősödtek ugyanis azok a várakozások, hogy az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból még az eddig jelzettnél is súlyosabb gazdasági problémákat jelent Nagy-Britannia számára. Ezt a francia elnök azon kijelentése alapozhatta meg, miszerint kemény tárgyalásokat vár el a britekkel szemben. A kis forgalmú hajnali kereskedésben a következő hat hónapra vonatkozó előrejelzések váltak valóra lényegében hat perc alatt. Piaci megfigyelők szerint a káosz akkora volt, hogy a különböző adatszolgáltatók különböző árfolyamokat mutattak: volt olyan, amely szerint a jegyzés az 1,13-as mélypontot is elérte. A „flash crash” a GBP-USD árfolyamot valójában 1,18 közelébe szakította le, ahonnan 1,23-ig gyorsan vissza tudott korrigálni.
Az ok többféle lehet: számítógépesített algoritmikus kereskedés, esetleg egy „fat finger error”, azaz emberi hiba vagy egy nagy szereplő hirtelen eladása. Utóbbi a devizapiacot talán kevésbé jellemezheti, hiszen éppen az az egyik fő attribútuma, hogy az igen sok szereplő miatt mindenki csak „kisbefektető” lehet ezen a leginkább az elméletileg tökéletesen hatékonyhoz hasonlító piacon. Az mindenesetre biztos, hogy befektetők ezrei szenvedtek el percek alatt jelentős veszteségeket.
Mi micsoda
A „flash crash” egy nagyon gyors, mély és volatilis árfolyamesés, amely különösen rövid idő alatt jön létre, a kiváltó tényezők kiterjedtsége és összetettsége miatt a zuhanás és a visszapattanás percek vagy másodpercek alatt következik be.Mindkét irányban dollármilliárdok mozdulnak meg. (Talán a legjelentősebb flash crash a 2010. május 6-i a New York-i tőzsdén történt, amikor egy 1,4 milliárd dolláros kötés hatására a Dow Jones Index 1000 pontos veszteséget ért el, majd visszatért az ezt megelőző értékére, mindezt mintegy 15 perc alatt.)
Az algoritmikus kereskedés leginkább a következő jellemzők alapján azonosítható: igen kifinomult matematikai-statisztikai, neurális hálózatokat használó algoritmusok, specializált megbízástípusok, több helyszínű végrehajtás és elszámolás, igen rövid távú befektetési időtáv, valamint magas megbízás visszavonási ráta. A cél a minél gyorsabb kereskedés, szabadalmazott technikákkal, melyeket számítógépek hajtanak végre, lehetővé téve pozíciók felvételét és lezárását akár másodpercek törtrésze alatt.
A technikát a nagy sebesség, a nagy forgalom, a nagy megbízáshoz mért kötésszám jellemzi, kiterjedt számítógépes infrastruktúrát igényel. Az ilyen kereskedők így tehát inkább egymás ellen játszanak, mint a hosszabb távra befektetők ellen. Számos országban szigorúan szabályozzák a kereskedésnek ezt a típusát, sőt egyes országokban büntetik is, mivel nagymértékben hozzájárul a volatilitás növekedéséhez.
A „black-box trading” az előbbivel némileg ellentétben azt a célt szolgálja, hogy az egy tételben túl nagy eladásokat ne a kereskedőknek kelljen „szeletekbe kimérve” eladniuk, hanem ezt a számítógépek bizonyos algoritmusok alapján megteszik helyettük. Ilyenkor nem a profit maximalizálása a cél, inkább egyszerűen a költségek, a tranzakció piaci hatásának, illetve a végrehajtás kockázatának a minimalizálása.
Mindkét irányban dollármilliárdok mozdulnak meg. (Talán a legjelentősebb flash crash a 2010. május 6-i a New York-i tőzsdén történt, amikor egy 1,4 milliárd dolláros kötés hatására a Dow Jones Index 1000 pontos veszteséget ért el, majd visszatért az ezt megelőző értékére, mindezt mintegy 15 perc alatt.)
Az algoritmikus kereskedés leginkább a következő jellemzők alapján azonosítható: igen kifinomult matematikai-statisztikai, neurális hálózatokat használó algoritmusok, specializált megbízástípusok, több helyszínű végrehajtás és elszámolás, igen rövid távú befektetési időtáv, valamint magas megbízás visszavonási ráta. A cél a minél gyorsabb kereskedés, szabadalmazott technikákkal, melyeket számítógépek hajtanak végre, lehetővé téve pozíciók felvételét és lezárását akár másodpercek törtrésze alatt.
A technikát a nagy sebesség, a nagy forgalom, a nagy megbízáshoz mért kötésszám jellemzi, kiterjedt számítógépes infrastruktúrát igényel. Az ilyen kereskedők így tehát inkább egymás ellen játszanak, mint a hosszabb távra befektetők ellen. Számos országban szigorúan szabályozzák a kereskedésnek ezt a típusát, sőt egyes országokban büntetik is, mivel nagymértékben hozzájárul a volatilitás növekedéséhez.
A „black-box trading” az előbbivel némileg ellentétben azt a célt szolgálja, hogy az egy tételben túl nagy eladásokat ne a kereskedőknek kelljen „szeletekbe kimérve” eladniuk, hanem ezt a számítógépek bizonyos algoritmusok alapján megteszik helyettük. Ilyenkor nem a profit maximalizálása a cél, inkább egyszerűen a költségek, a tranzakció piaci hatásának, illetve a végrehajtás kockázatának a minimalizálása.-->
