Visszaesett a felsőoktatás kutatás-fejlesztési tevékenysége

Többet fordítunk kutatás-fejlesztésre, de egyre kevesebb a kutatóhely, és az ágazatban dolgozók létszáma is csökkent – derült ki a KSH adataiból. A GDP 1,39 százalékát fordítottuk tavaly K+F-re, ami csaknem 470 milliárd forintnak felelt meg. A GDP-arányos növekedés 2014-hez képest 0,02 százalék, de az összeg 6 százalékos emelkedése úgy jött össze, hogy a vállalkozások és az államháztartási szektor többet költött erre, ugyanakkor a felsőoktatási kutatóhelyeken csaknem 5 százalékkal csökkentek a kiadások.

A 2800 kutatóhelyen 56 ezren dolgoztak, ami 1,7 százalékos létszámcsökkenésnek felel meg. Nem túl jó jel, hogy a szektor részesedése így szűkül a foglalkoztatásban, ahogyan az sem, hogy a K+F-ráfordítások növekedése ellenére visszaestek a beruházások. A K+F-beruházások ciklikussága ismét érezhető volt, a 2013-ban tapasztalt, kiemelkedően magas növekedés után az elmúlt két évben a beruházások értéke csökkent: a csúcsnak számító 73 milliárdról 60 milliárd forint alá esett.

A legtöbb közgazdász szerint a munkaalapú társadalom helyett lassan át kellene térni a tudásalapú társadalomra, amelynek legfontosabb tényezője, hogy az állam többet fordítson ilyen jellegű kiadásokra, és növelje az oktatás kutatás-fejlesztéseit. Ez lehet ugyanis a felzárkózás kulcsa a fejlett országokhoz, ám a tavalyi K+F-adatok alapján úgy tűnik, a siker még várat magára.

Örvendetes azonban, hogy a vállalkozások finanszírozásban betöltött szerepe erősödött. Az összes K+F-ráfordítás csaknem fele származott ebből a forrásból, de nőtt az államháztartás részesedése is, miközben a külföldi források összegükben és arányukban is érzékelhetően csökkentek. A vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének korábbi években tapasztalt jelentős élénkülése annak ellenére tovább folytatódott, hogy a kutatóhelyek száma ott 10 százalékkal 1413-ra csökkent. (A külföldi vagy részben külföldi tulajdonú kutatóhelyek az összesből kétharmados aránnyal részesedtek.) Miközben a vállalkozások keretében működő kutatóhelyek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, a felsőoktatási és az államháztartási szektorra a lassú, de többé-kevésbé folyamatos visszaszorulás a jellemző.

A felsőoktatási szektor K+F-tevékenységében folyamatos a mérséklődés, és ez a kutatóhelyek, a létszámadatok és a K+F-ráfordítások vizsgálata során egyaránt megfigyelhető. Az egyetemek és főiskolák 2015-ben az előző évinél 4,7 százalékkal kevesebbet, összességében 56,7 milliárd forintot költöttek K+F-re, a nemzetgazdasági szintű ráfordításoknak pedig mintegy 12 százaléka jutott erre a tevékenységre. Tavaly a 66 felsőoktatási intézményben 1250 kutatóhely működött, 35-tel kevesebb, mint az előző évben. Ráadásul átlagosan kevesebb időt fordítottak kutatásra, kísérleti fejlesztésre, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoktól és a külföldről származó pénzeszközök erőteljesen csökkentek, arányuk a felsőoktatás tudományos tevékenységének finanszírozásában az előző évhez képest kisebb lett.