Csecsemőtől aggastyánig egy magyar havonta átlagosan 10 ezer forintot tett az idén félre, és majdnem ugyanennyit nyert is havonta a meglévő megtakarításain. Egyebek között ez is kiderül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A háztartások ugyanis az idén január és szeptember között összesen 897 milliárd forinttal gyarapították a pénzügyi vagyonukat, ehhez jött még hozzá csaknem ugyanennyi hozam is. A háztartásoknak így a harmadik negyedév végére már 42 353 milliárd forintnyi pénzügyi vagyonuk volt – ez történelmi csúcs, és háztartásonként több mint 10 millió forintot jelent. Az eloszlás persze nem egyenletes. A vagyon tizede nagyjából 50 ezer privátbanki ügyfél számláján lehet, miközben a különféle megtakarításokkal kapcsolatos felmérések szerint a lakosság döntő része nem vagy alig rendelkezik spórolt pénzzel.

Akinek van, az viszont egyre több készpénzt halmoz fel. A párnacihában rekordösszeget, 3800 milliárd forintot tart a lakosság, ebből 317 milliárdot valutában. A készpénz felhalmozásának kedvez az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége és az alacsony kamatkörnyezet is. Utóbbinak köszönhető az is, hogy a folyószámlabetétek volumene is történelmi csúcson jár, meghaladja a 4075 milliárd forintot – ez háztartásonként átlagolva egymillió forint. A nullához közelítő kamatok miatt egyéb, vagyis valamilyen módon lekötött betétet egyre kevesebben tartanak, már a 3600 milliárd forintot sem éri el az állomány. A magyar háztartásoknak utoljára ilyen kevés lekötése valamikor 2003 őszén volt.

A bankbetét helyét az állampapír vette át első számú kedvencként. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mennyisége 20 százalékkal nőtt az elmúlt évben, és lassan megközelíti a 4300 milliárd forintot, ebből csaknem 3900 milliárdot tesznek ki a magyar állampapírok. A részvény típusú befektetések állománya is tovább gyarapodott, már 17 346 milliárd forinton áll, ami szintén történelmi csúcs. Ennek a zöme persze valamilyen cégben lévő üzletrész, tőzsdei részvényekben csupán 515, befektetési alapokban pedig 4015 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők. A külföldi befektetések egyébként egyre kedveltebbek: folyamatosan nő a háztartások külföldi cégekben lévő vagyona.

A hosszú távú és a nyugdíjcélú megtakarítások is kelendőek. Az idén életbiztosításokba 32 milliárd, nyugdíjpénztárakba pedig csaknem 34 milliárd forintnyi nettó megtakarítás áramlott, vagyis ennyivel többet fizetett be a lakosság, mint amennyit kivett. Az életbiztosítási tartalékok volumene 1860 milliárd forint fölött van, a nyugdíjpénztári megtakarításoké lassan eléri az 1500 milliárdot, ebben persze benne van a csaknem 230 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítás is. Az MNB egyébként azt a magánnyugdíjpénztári megtakarítást is a háztartások vagyonának részeként tartja nyilván, amit már államosítottak, ez 2837 milliárd forintos követelésként vagy jelen a statisztikákban. Ehhez a pénzhez persze nem valószínű, hogy az egykori pénztártagok hozzájutnak majd.

Miközben a háztartások megtakarítása folyamatosan nő, a kötelezettségeik negyedévről negyedévre csökkennek. Szeptember végén a lakosságnank csupán 7810 milliárd forintnyi tartozása volt, ennek zöme – nem egészen 7130 milliárd – valamilyen pénzügyi intézménynél felvett hitel volt. A második legnagyobb tétel – több mint 550 milliárd forint – felhalmozott adótartozás volt.