Nincs szükség idén a vészcsengőre a BKV-nál

A füstölgő és egymásra futó metrószerelvények és a szolgáltatási színvonal utasok által felpanaszolt romlása ellenére egy nagy pozitívum említést érdemel az idén a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. kapcsán. A korábban előforduló likviditáshiányos helyzetekhez képest ugyanis a BKV pénzügyi helyzete stabilizálódott, a folyamatos működéshez szükséges források rendelkezésre állnak – tudta meg a Világgazdaság.

Ennek hátterében pedig az áll, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-vel kötött közszolgáltatási szerződésnek megfelelően a BKK és a főváros ezúttal megfelelő időben és megfelelő mennyiségben adagolja a BKV működéshez szükséges forrásokat. A BKV Zrt. likviditási problémáit korábban többnyire a hiteltörlesztési kényszer okozta. A tavalyi adósságkonszolidáció azonban ezt a problémát megoldotta. A kormány tavaly átvállalta a BKV 53 milliárdos adósságát, amit éveken át görgetett maga előtt a közlekedési vállalat. A cég az utóbbi négy évben már nem vett fel működési hitelt, üzemi szinten pedig 2011 óta nyereséges.

Korábban a BKV finanszírozási gondjaiban annak is szerepe volt, hogy az állami források nem érkeztek meg időben, emiatt gyakran előfordult, hogy a cég októberben már megkongatta a vészharangot. Sőt olyan is volt, hogy kilátásba helyezte: amennyiben nem jut hozzá az őt megillető milliárdokhoz, korlátozza a szolgáltatást. Erre nem került sor, az állam mindig a zsebébe nyúlt és utalta a szükséges pénzeket.

A BKK és a BKV viszonya a közlekedési társaság finanszírozását is meghatározza. Miután az előbbi a szolgáltatás megrendelője, utóbbi pedig a szolgáltató, így a BKK fizet a BKV-nak, de a jegybevétel is a BKK-n keresztül jut el a közlekedési társasághoz. A bevétel az idén várhatóan megközelíti a 120 milliárd forintot – közölte lapunkkal a BKV, hozzátéve, hogy ez elmarad mind a tavalyitól, mind a tavalyelőttitől, amit elsősorban a csökkenő járatmegrendelés magyaráz. Ebben a buszjárat kiszerveze, illetve a HÉV-ágazat kiválása is közrejátszott.

Az árbevétel 96 százalékát rendszerint a BKK-tól kapott kompenzációs díj teszi ki, a maradék négy százalék többek között tárgyi eszközök bérbeadásából, közvetített szolgáltatásokból, reklámbevételekből, szerződéses személyszállítási szolgáltatásokból áll össze.

A BKV bevételei közül meghatározó a jegyek, bérletek eladásából származó összeg, a második helyen álló fővárosi és állami forrás mellett. A kerületek 2013 óta vállalnak részt a közösségi közlekedés finanszírozásából, ez évente mintegy 8 milliárd forintot jelent. Az állami támogatás mértéke fokozatosan csökken: tavaly a kormánytól 24 milliárdot kaptak a közösségi közlekedés működtetésére, ez az összeg idén a tervek szerint 18 milliárd, 2017-ben 15, 2018-ban pedig csak 12 milliárd forint lesz. Ezeken felül a főváros környéki települések is hozzájárultak egy jelképes összeggel a finanszírozáshoz, ám ez messze nem fedezte az agglomerációs közlekedéssel kapcsolatos költségeket, épp ezért a főváros meg akart szabadulni ezektől a szolgáltatásoktól. Végül az agglomerációs autóbuszos személyszállítás a Volánbuszhoz, a HÉV pedig a MÁV-hoz került át.