BUX 51,660.48
-0.55%
BUMIX 4,336.32
-0.29%
CETOP20 2,359.97
0.00%
OTP 17,820
-0.42%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
+0.27%
-1.35%
ZWACK 16,400
0.00%
0.00%
ANY 1,605
0.00%
RABA 1,505
-0.33%
0.00%
-0.59%
0.00%
-3.09%
+0.20%
+0.41%
-0.23%
-0.89%
-0.41%
OTT1 149.2
0.00%
+0.42%
MOL 2,422
-0.98%
+1.00%
ALTEO 1,395
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
-1.01%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.69%
-0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
0.00%
+2.44%
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Ötvenmilliárd ment zöldáramra

A hazai villamosenergia-felhasználók 79,94 milliárd forintnyi megújuló alapú, illetve hulladékból előállított villamos energiát vásároltak 2015-ben, a vételár 62 százaléka, 50 milliárd forint a piaci ár fölötti tétel volt, amit versenypiaci vásárlók adtak össze támogatásként. E számok alig térnek el az egy évvel korábbiaktól. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal friss beszámolója szerint a teljes kifizetés egy, az azon belüli támogatás pedig két százalékkal emelkedett a 2014-eshez képest. A támogatásra jogosító, kötelező átvételi rendszerben (KÁT) eladott villamos energia mennyisége mindössze 1,1 százalékkal nőtt, s 2438 gigawattórát tett ki.

A KÁT-os termelés belső szerkezete viszont kissé átalakult, így átcsoportosultak a támogatások is. Az időjárás ugyanis nem kedvezett a vízerőműveknek, amelyek az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek, de a csökkenést ellensúlyozta a szél-, a nap-, a biomassza- és a hulladékot égető erőművek termelésének növekedése. Főként a napenergiás és a vegyes tüzelésű erőművek révén tavaly, 2015-ben 4,5 százalékkal, 854,3 megawattra emelkedett a KÁT rendszerben értékesítő erőművek összkapacitása.

A 49,58 milliárd forintnyi támogatás túlnyomó része ismét a zöldáramtermelőknek jutott, míg a hulladékot égető erőművek csak 256 millió forintot kaptak. Maga az átlagos átvételi ár és a fajlagos támogatás is lényegében változatlan maradt a múlt évben.

A KÁT-os áram előállítása azonban a fenti, közel 50 milliárdos támogatásnál jóval többe került. A fő pluszkiadást annak a helyzetnek a kezelése jelentette, hogy az érintett erőművek termelése eltér az előre már megadott menetrendjüktől. Igaz, a rendszer egyensúlyának fenntartására 2014. január 1-je óta már egyre kevesebb úgynevezett kiegyenlítő energiát kell vásárolnia a rendszerirányító Mavirnak, mert a társaság a KÁT-os áram időben állandó részét, nagyjából a 40 százalékát a magyarországi áramtőzsdén adja el. Ennek köszönhetően ugyanis jobban tudja tervezni napi értékesítését. Tovább javul a helyzet, ha a Mavir a zöldárammal nemcsak a másnapi, hanem a napon belüli tőzsdei kereskedésben is megjelenik.

A pluszköltségekkel együtt tavaly összesen 55,23 milliárd forinttal támogatták zöld- és a hulladékalapú áram előállítását az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók a megvásárolt áram árán keresztül. A 2014-es összeg 51,96 milliárd forint volt.  

Megtisztítják az európai légkört
Az Európai Parlament és a Tanács hamarosan tárgyalja az Európai Bizottság által „Tiszta energiát minden európainak” néven csütörtökön közzétett csomagot. Ez határozza meg, miként csökkenthető az EU szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra 40 százalékkal úgy, hogy közben az unió a nemzetközi zöldiparban az élre kerül. Tavaly globálisan 300 milliárd eurónyit költöttek tiszta energia előállítására. A 2021 utáni uniós terv évi 177 milliárd. Az átalakulás évi 1 százalékos GDP-növekedést hozhat, és 900 ezer munkahelyet teremthet.

Kapcsolódó cikkek