Ez tett be a magyar beruházásoknak: a német gazdaság totyorgása és az iráni háború
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2026 első negyedévében a beruházások volumene 0,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg negyedéves alapon 0,4 százalékos visszaesés történt. A szezonálisan kiigazított adatok ennél nagyobb, 1,3 százalékos éves csökkenést mutatnak, ami jól jelzi, hogy a trend még nem fordult meg.
Megállt a visszaesés, de alacsony szinten ragadt a szektor
Az elmúlt évek jelentős beruházási visszaesése után önmagában kedvező fejlemény, hogy a volumen már nem csökken látványosan. Ez azonban nem jelent növekedést, sokkal inkább egy alacsony szinten történő stabilizálódást. A vállalatok viselkedése is ezt tükrözi: a kivárás dominál, a nagyobb fejlesztési döntések sok esetben halasztódnak.
Ebben szerepet játszik a külső kereslet gyengesége, a kapacitások kihasználatlansága, valamint a gazdasági kilátások bizonytalansága. A részletes adatok alapján a beruházások csökkenéséhez leginkább a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek járultak hozzá, miközben a szállítás és raktározás ágazat növekedése enyhítette a visszaesést. A feldolgozóipar gyengélkedése több okra vezethető vissza:
- egyrészt a korábbi nagyberuházások egy része kifutott, így már nem jelenik meg a bázisban,
- másrészt az ágazatot a gyenge kereslet és a magas energiaárak is sújtják.
Az ingatlanügyletek visszaesése pedig arra utal, hogy a lakáspiacon látható élénkülés még nem jelent általános fordulatot a teljes ingatlanpiacon.
Óvatosság, forráshiány és költségek fékezik a beruházásokat
A beruházási aktivitást egyszerre több tényező is visszafogja. A vállalatok óvatossága mellett az állami és önkormányzati beruházások is visszafogottak a szűk költségvetési mozgástér miatt.
Az uniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférés szintén jelentős fékező tényező, miközben a magas kamatkörnyezet és a beruházási költségek szintje sem kedvez a fejlesztéseknek. Sok vállalkozás esetében ráadásul erősödött a támogatásfüggőség: beruházások gyakran csak akkor indulnak el, ha rendelkezésre áll állami vagy uniós forrás.
A gödör alját érhette el a beruházás
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a mostani adatokat érdemes a korábbi visszaesések fényében értelmezni. Úgy látja, hogy a beruházások volumene ugyan tovább csökkent, de már csak minimális mértékben, ami arra utalhat, hogy a szektor elérhette a mélypontját.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez egyelőre nem jelent valódi fordulatot, inkább egy alacsony szinten történő stagnálást. A visszaesést szerinte több tényező együttesen magyarázza: a gyenge külső kereslet, az uniós források hiánya, az állami és önkormányzati beruházások visszafogottsága, valamint a magas kamatkörnyezet.
A feldolgozóipar teljesítményével kapcsolatban kiemelte, hogy bár a nagy állami támogatású beruházások korábban felfelé húzták az ágazatot, ezek egy része már kifutott, így a bázishatás is lefelé hat. Emellett az ágazatot
- a magas energiaárak
- és az alacsony kereslet
is visszafogja. Az közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a forint erősödése bizonyos területeken – például a gépberuházásoknál – támogató tényező lehet, mivel csökkenti az importált eszközök árát. Ugyanakkor a kilátásokat szerinte rövid távon tovább rontják a geopolitikai kockázatok, különösen az iráni konfliktus hatásai.
A második negyedévben még nem vár érdemi javulást, de úgy véli, hogy ha a külső környezet kedvezőbbé válik, akkor fokozatos élénkülés indulhat.
Lassú élénkülés jöhet, de a bizonytalanság marad
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szintén úgy látja, hogy a beruházások zsugorodása megállt, de a szektor még nem állt növekedési pályára. Az első negyedév adatai szerinte egyértelműen azt mutatják, hogy a vállalatok továbbra is óvatosak.
A beruházási aktivitást visszafogja a gyenge külső kereslet, a jelentős szabad kapacitások és a kilátásokhoz kapcsolódó bizonytalanság. Ezt csak részben tudják ellensúlyozni az állami ösztönző programok és a már futó nagyberuházások.
Az elemző szerint a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek visszaesése kulcsszerepet játszott a gyenge teljesítményben, míg a szállítás és raktározás ágazat növekedése részben csak az alacsony bázisnak köszönhető.
Előretekintve ugyanakkor már valamivel kedvezőbb képet vázolt fel. Úgy véli, hogy az év egészében a beruházási aktivitás átlagosan növekedhet, amit a lakásépítések élénkülése, az állami programok és a javuló vállalati konjunktúraérzet is támogathat.
A kilátásokat azonban továbbra is jelentős bizonytalanság övezi. A német gazdaság gyengesége, a külső kereslet alakulása, valamint az energiapiaci kockázatok – különösen az iráni konfliktus nyomán – mind visszafoghatják a beruházásokat. Kiemelte azt is, hogy az uniós források beérkezése kulcsszerepet játszhat a fordulatban, ugyanakkor ezek hatása várhatóan csak az év végén vagy 2027 elején jelenik meg érdemben a gazdaságban.
