Védőháló az olasz bankoknak

Húszmilliárd euróval növelné meg a több mint 2200 milliárd eurós olasz államadósságot az a mentőcsomag, amellyel az egész bankszektort támogatná meg a kormány. A hétfő éjszakába nyúló kormányülésen elfogadott terv szerint állami garanciavállalásokkal segítenék a pénzintézetek hitelezési képességét, de a forrásokat fel lehetne használni bankok tőkehelyzetének erősítésére is – közölte a kormányülés után Pier Carlo Padoan gazdasági miniszter.

Az olasz törvényhozás várhatóan még karácsony előtt dönt a tervről – jóváhagyása nélkül nem lehet a GDP közel 133 százalékára rúgó adósság emelkedésével járó programot elindítani –, addigra annak is ki kell derülnie, hogy sikerült-e a Banca Monte dei Paschi di Siena (MPS) ötmilliárd eurós tőkeemelése. A piaci értékének idén 83 százalékát elveszítő sienai banknál holnap délutánig tart a könyvépítés.

Ha az MPS a piacon nem jut elég tőkéhez, akkor az államhoz kell fordulnia, amely feltehetőleg speciális kötvények kibocsátásával juttatná tőkéhez a pénzintézetet. Ezt a lehetőséget már jó ideje emlegetik, a kockázata az, hogy az új uniós szabályok értelmében csak akkor lehet kormányzati segítséget nyújtani egy banknak, ha a kötvénytulajdonosai is beszállnak a mentőakcióba, akár a papírok névértékének csökkentése árán. (A szabályozás a válság után született meg, azt követően, hogy több EU-országban is adófizetői pénzből mentettek meg pénzintézeteket.) Olaszországban ez nagy probléma, mert az alárendelt banki kötvények mintegy fele kisbefektetők kezében van. Az alig több, mint egy hete hivatalban levő miniszterelnök, Paolo Gentiloni elővigyázatossági intézkedésnek nevezte az állami segítségnyújtást, amelynek révén olasz sajtóértesülések szerint nemcsak az MPS juthatna biztonsági hálóhoz, hanem más bankok is.

Az EU előírásai megengedik, hogy az olasz állam segítséget nyújtson a bankrendszernek – nyilatkozta a Die Zeitnek Peter Praet, az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, aki arra is emlékeztetett, hogy a válság csúcspontján a német állam közpénzt tolt be a bankokba, az olaszok viszont nem tettek ilyet. Praet szerint a bankrendszer rendbetétele sokkal fontosabb annál, mint hogy honnan jön a pénz. Még az EKB héjái közé tartozó Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke is azt hangsúlyozta a napokban az olasz bankhelyzet kapcsán, hogy nem lehet kizárni az állami segítségnyújtást, feltéve, hogy a privát befektetők is kiveszik a részüket.

Viszi a Fortress az UniCredit rossz hiteleit

A Fortress Investment Group megállapodott az UniCredittel, hogy megveszi a mérlegfőösszege alapján a legnagyobb olasz bank 17,7 milliárd eurónyi olaszországi nem teljesítő hiteleinek (NPL) jelentős részét – jelentette be tegnap a New York-i tőzsdén jegyzett befektetési társaság. A Fortress szerint ez a tranzakció lesz a legnagyobb eddigi NPL-felvásárlás Európában – eszerint a tranzakció értéke meghaladja a 13 milliárd eurót, mert a társaság ennyiért vett át rossz hiteleket az Intesától tíz évvel ezelőtt.