A metrómegállók környékén 2013 és 2014 között Újbuda-központ és a Rákóczi tér kivételével – ahol csak nagyon minimális volt az átlagár-emelkedés – minden metrómegálló környékén elindult a fajlagos átlagárak emelkedése. 2014-2015 között a Szent Gellért tér és a II. János Pál pápa tér környékét leszámítva mindenütt erőteljesen nőttek az árak.
A legnagyobb mértékben a pesti oldalon, a Kálvin téren az árak megduplázódtak, míg a budai oldalon, Újbuda-központ környékén 40%-kal nőttek a fajlagos lakásárak, de jelentős áremelkedés volt mérhető a Rákóczi tér környékén, a Keletinél, illetve a XI. kerületben a Bikás park megálló és az Etele téri végállomás környékén is. 2015 és 2016 fajlagos átlagárait összevetve az látható, hogy a Kálvin tér és Újbuda-központ kivételével, ahol további enyhe átlagár-emelkedés volt mérhető (2-5%), ezt meghaladó mértékű emelkedés volt az összes többi megállóhely és a végállomások körzetében (15-45%).
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint 2013-2016 között a legnagyobb mértékű – közel két és félszeres áremelkedés a pesti oldalon a II. János Pál pápa tér és a Kálvin tér környékén történt a vizsgált négy év során. Ugyanakkor, ahogyan 2013-ban úgy 2016-ban is a II. János Pál pápa tér volt a legolcsóbb környék az M4 metró megállói közül. A metróvonal mindkét végéhez közeledve az állomások térségében az árak erős konvergenciája volt tapasztalható 350-370 ezer Ft/m2 környékén.
A budai oldalon Újbuda-központ, az Allee bevásárlóközpont környéke drágább volt, mint a szomszédos Móricz Zsigmond körtér, illetve a Gellért tér környéke 2013-ban. 2015-re itt növekedett a leginkább az átlagár, azonban 2016-ban már a Móricz Zsigmond körtér felé billent az árelőny. 2016-ban mindhárom megállóhely környékén az átlagos négyzetméterár használt, társasházi lakások esetén, meghaladta a 400 ezer forintot.
Az Otthon Centrum megvizsgálta azt is, hogy a 4-es metró közvetlen környezetének lakásárai hogyan változtak a teljes budapesti lakásállomány áraihoz viszonyítva. Abszolút értékben a kerületi árszint és a metró környékének árszintje hasonlóan alakult, de a növekedés dinamikája a fővárosi átlagnál erőteljesebb volt a metró vonalán – leginkább 2015-ben -, különösen a korábban olcsóbbnak számító részeken. Ez volt az az év, amikor a metró megjelenése kimutathatóan erős hatást váltott ki, az azóta eltelt időszakban már megszokottá vált, így az árakban sem mutatható ki ennyire egyértelműen.
2017-ban az árak további, de az előző évekhez képest kisebb mértékű növekedésére lehet számítani a metróvonal mentén és a fővárosban egyaránt, nem várható jelentős eltérés a kerületi átalagárak és a metróállomások vonzáskörzete tekintetében, mivel a metró jelenlétét mára már „beárazta” a piac.
Világgazdaság Online-->
