Átszabják a baromfipiacot

Idén történik meg az a fúzió, amelynek a híre már tavaly feldúlta a magyarországi baromfipiacot. A fúziós kérelem arról szól, hogy a Tranzit-Ker Zrt., valamint a Tranzit-Food Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Kft. „eszköz- és ingatlan-adásvételi szerződések alapján megszerzi a Bátortrade Kft., illetve az utóbbi céggel szorosan együttműködő társaságokhoz tartozó vállalkozásrészek tulajdonjogát”. Nem üzletrész-, hanem eszköz- és ingatlanvásárlásról van szó, ezért némi fejtörést okozott, kell-e egyáltalán a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása az ügylethez. A versenyhatóság mindenesetre vizsgálja a kérelmet, a Világgazdaság úgy értesült, hogy az ágazati adatokat már bekérte, és március végéig dönthet is az ügyben.

Az egész baromfiipar szempontjából lényeges változást hoz a fúzió, a résztvevők ugyanis a piac meghatározó szereplői. A Szabó Miklós érdekeltségébe tartozó debreceni Tranzit a legnagyobb víziszárnyas (kacsa és liba) termelő-feldolgozó formáció. A Tranzit-Ker több mint 11 milliárd, a Tranzit-Food 15 milliárd forint árbevételt könyvelt el 2015-ben, és összesen 2,8 milliárdos adózott eredményt értek el. Az akció másik főszereplője a fúziós beadvány szerint a 7,5 milliárdos forgalmú Bátortrade, de baromfis berkekben a kulcsszereplőnek a Gastor Baromfi Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t tartják. Utóbbi, a Petis Mihály érdekeltségébe tartozó nyírbátori integrátor cég több mint 15 milliárdos árbevételt produkált. Vevői között van a például a Tesco és a Lidl, a szállítói között pedig olyan méretes cégek találhatók, mint a több mint 6 milliárdos árbevételű – ugyancsak Petis Mihály résztulajdonában álló – Broiler Termelői Csoport Kft. A Gastor a csirkepiac harmadik legnagyobb szereplője a piacvezető Master Good, illetve a Hungerit után.

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a két nehézsúlyú baromfis formáció megállapodásának a puszta híre feldúlta a piacot tavaly. Már 2015-ben rebesgették a tranzakciót, azzal, hogy a Tranzit épületeket vásárol a Gastortól, illetve a hozzá közeli cégektől, és ezekben az eddigi csirketermelés helyett pecsenyekacsával foglalkoznak majd, zárt, intenzív tartási körülmények között, és már Európa legnagyobb kacsaintegrátorát vizionálták. Az át­állás kacsatermelésre akár évi 13-15 millió csirke kiesését jelentheti – kalkuláltak a piacon. Erre alapozva a konkurencia ráerősített, és mivel a fúzió akkor elmaradt, 2016-ban csirketúltermelés lett a vége a számolgatásnak.

A fúzió elmaradását azzal magyarázták akkor, hogy igen heterogén volt a cégek portfóliója, gondot okozott az üzletágak szétválasztása. Most viszont úgy vélik a piacon, hogy kifejezetten jó a tranzakció időzítése. A víziszárnyas-vetélytársakat letarolta a madárinfluenza, ebben a helyzetben jó válaszlépésnek, illetve terjeszkedési iránynak tűnik a zárt, intenzív tartás. Igaz, hogy kilogrammonként 10-15 forinttal drágítja a termelést az extenzív tartáshoz képest, de sokkal biztonságosabb.