Veszélyes, radikális európaiaktól tart a Trump kormány — magas rangú EU-s képviselőket szankcionáltak
Minden szem az EU reakciójára szegeződik az öt európai – köztük Thierry Breton volt belső piaci biztos – ellen a Trump-kormány által hozott szankciók matt. Csak találgatni lehet, hogy az európai reakció kemény vagy Trump hasonlataival élve "gyenge” lesz-e — közölte a POLITICO.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció visszaszorításában részt vevő európaiak „radikális aktivisták”, akik „az amerikai platformokat cenzúrázásra, demonetizálásra és az amerikai nézőpontok elnyomására kényszerítették”. Az Európai Bizottság határozott hangvételű közleményben ítélte el az Egyesült Államok döntését, amely öt európai állampolgár, köztük Thierry Breton volt belső piaci biztos amerikai beutazását tiltja meg. A brüsszeli testület szerint a vízumtilalom összeegyeztethetetlen a szólásszabadság és a demokratikus alapértékek tiszteletével.
Stratégiai ellenségkép Brüsszelben és Washingtonban
A POLITICO szerzője, Gerardo Fortuna szerint Washington lépése stratégiailag úgy volt kialakítva, hogy ne célozzon meg egyetlen, jelenleg az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban tisztséget betöltő személyt sem, így korlátozva a közvetlen megtorlás kockázatát. Ennek ellenére Brüsszelben az a hangulat uralkodik, hogy Washington átlépte a határt azzal, hogy szankcionált valakit csak azért, mert végrehajtotta az EU digitális törvényeit.
Fejjel ütközik Washington és Brüsszel, ilyen durva konfliktust még nem hozott karácsony – és közben békéről tárgyalnak
A Trump-kormány kedvence szimpatizál az európaiakkal
Az eddigi egyértelmű győztesnek Fortuna Thierry Bretont nevezte, aki megosztó személyiség, korábban az EU belső piacának biztosa volt. Nem is olyan régen még Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke maga nyitotta számára ki az ajtót, de a volt francia biztos most hirtelen Európa minden tájáról és mindenkitől támogatást kap. Ironikus módon éppen a napokban bukkant fel egy videó, amelyen Elon Musk azt mondja, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló törvény „egyezik az én gondolkodásommal”, és hogy ő és Breton „nagyon hasonlóan gondolkodnak”.
Az Európai Bizottság nyilatkozatában „határozottan elítélte” a döntést, „magyarázatot” kért és megígérte, hogy „továbbra is elkötelezett marad”. Szükség esetén „gyorsan és határozottan” fog reagálni a szabályozási autonómia védelme érdekében.
Ursula Von der Leyen reakciója azonban sokakat meglepett. Az X-en közzétett bejegyzésében homályos ígéretet tett a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére. Alberto Alemanno, EU-jogprofesszor és politikai kommentátor, a Playbooknak nyíltan elmondta, hogy ez alig felel meg az amerikai lépés jelentőségének: „70 éve ez az első alkalom, hogy egy EU-tisztviselőt szankcionálnak a munkája elvégzéséért – és ő a szólásszabadságról beszél.”
Egy szó ereje
Franciaország különösen felháborodott. Olyan személyiségek, mint Gabriel Attal volt miniszterelnök és Sandro Gozi olasz európai parlamenti képviselő, aki egy francia választókerületet képvisel, nyíltan használták az „megfélemlítés” szót. Emmanuel Macron francia elnök még tovább ment, és hozzáadott egy valódi jogi jelentőségű szót: „kényszer”. Brüsszelben ez a kifejezés azonban retorikai hatalomal bír a POLITICO szerzője szerint.
