Kőbe vésték az alacsony alapkamatot
Nem változtatott a 0,9 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa kedden, összhangban az elemzői várakozásokkal. A Matolcsy György vezette jegybank nem nyúlt az egynapos és az egyhetes fedezett hitel, valamint az egynapos betét kamatához sem. A monetáris tanács közleménye szerint az alapkamatot tartósan alacsony szinten kívánják tartani, és ha a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, akkor készen állnak a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával. Ez azt jelenti, hogy a 3 hónapos jegybanki eszközből (amelyre meghatározzák az alapkamatot) még inkább kiszoríthatják a bankokat, így az alapkamat tovább veszíthet irányadó jellegéből, a felszabaduló likviditás pedig helyet találhat magának az állampapírpiacon, továbbá tartósan alacsony szinten maradhatnak a bankközi kamatok.
A monetáris tanács tavaly decemberben úgy döntött, hogy 2017. március végére 750 milliárd forintban határozza meg a 3 hónapos betétállomány maximális mértékét. Ez a tanács szerint további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. Az Equilornál úgy vélik, márciusban az irányadó 3 hónapos betéti eszköz felső limitjét további 100-150 milliárd forinttal (600-650 milliárdra) csökkenti a jegybank a második negyedév végére vonatkozóan.
Az MNB vezetőinek nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy a jegybank a hitelezési oldalra való átállásra készül, ehhez pedig a betéti állomány fokozatos kiszorítására, illetve a lakossági és vállalati hitelezés további, jelentős élénkülésére van szükség – vélik az Equilornál. Ennek érdekében a jegybank további intézkedéseket hozhat: tervezik a lakáshitelek összehasonlíthatóvá tételét, illetve a bankváltás könnyítését, ami végső soron a hitelkamatok csökkenéséhez, ezáltal pedig keresletnövekedéshez vezet.
Az MNB kamatdöntés után kiadott közleménye szerint az infláció 2018 első felében eléri a jegybanki 3 százalékos célt. Az Erste Bank elemzői mindezek alapján úgy vélik, hogy a monetáris tanács 2018 végéig változatlanul, 0,9 százalékon hagyhatja az alapkamatot, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lazítana tovább a magyar gazdaságban uralkodó pénzügyi kondíciókon. A három hónapos bankközi kamat, a Bubor jelenleg 0,23 százalékos, ami a bank szakértői szerint még tovább csökkenhet. A határidős kamatmegállapodások által tükrözött piaci kamatvárakozások szerint a 3 hónapos bankközi kamat egy éven belül 0,7 százalék körüli szintre emelkedhet, ezért a monetáris tanács az Erste szerint változtatni fog a kommunikációján, hogy egyértelművé tegye: hosszú ideig változatlanul kívánja hagyni a kamatokat.
A nominális kamatok csökkenésével párhuzamosan az infláció fokozatosan gyorsulni fog – hívják fel a figyelmet. Becslésük szerint idén 2,5 százalék lesz az átlagos inflációs ráta, így a reálkamatok negatívak maradhatnak, ami összhangban van a monetáris tanács akaratával. A legtöbb elemző szerint az MNB politikája akadályozhatja meg a forint árfolyamának felértékelődését a következő hónapokban, ugyanis a javuló növekedési kilátások, a csökkenő államadósság, a továbbra is magas külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg többlete erősítené a devizát. A jegybank laza monetáris politikája azonban ellentétes hatású.
