IMF-horror helyett kapitális beégés: Magyar Péter újra méreteset hibázott
Több fontos megállapodást is kötött Orbán Viktor miniszterelnök a washingtoni látogatásán Donald Trump amerikai elnökkel. Bár a leglényegesebb az orosz energiahordozókra kivetett szankciómentesség, de az mégsem vert akkora hullámokat, mint amiről hazafelé jövet beszélt először a magyar kormányfő. A repülőúton árulta el újságíróknak, hogy az energetikai és hadiipari megállapodásokon túl pénzügyi megállapodást is kötött Donald Trump amerikai elnökkel, egy pénzügyi védőpajzsot kapott Magyarország. Ezzel elháríthatók a forinttal szembeni esetleges spekulatív támadások, továbbá arra az esetre is védelmet nyújt, ha Brüsszel további pénzügyi szankciókat alkalmazna hazánkkal szemben.
Pénzügyi védőpajzs: szó sincs IMF-ről vagy hitelről
A bejelentés után számtalan értelmezés látott napvilágot, a legvadabb ezek közül Magyar Péter nevéhez köthető, aki szereti, ha minden történet róla szól, ezért jó nagyot mondott, egyenesen államcsőddel meg az IMF-fel riogatva. „Orbán Viktor az új Gyurcsány Ferenc. Ugyanazt csinálták. Mindketten tönkretették a magyar gazdaságot, aztán mentőcsomagért és gigahitelért futottak. Gyurcsány 2008-ban az IMF-hez futott. Orbán most az amerikaiakhoz” – jelentette ki a pártelnök anélkül, hogy bármilyen információja lett volna a részletekről.
Magyar Péter ezúttal is nagyot tévedett: nemhogy IMF-hitelt nem vesz fel Magyarország, de még csak hitelről sincs szó. Orbán és Trump megállapodása a jegybankok között teljesen hétköznapos gyakorlatnak számít.
Hétfő este árult el részleteket Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter , aki rögtön tisztázta, hogy nem mentőcsomagról van szó, mint például Argentína esetében, hanem swap-line-ról, azaz devizacsere-megállapodásról. Ez egy két központi bank között létrejövő pénzügyi megállapodás, amely lehetővé teszi számukra, hogy egymás valutájához ideiglenesen hozzáférjenek. A céljuk, hogy likviditást biztosítsanak egy másik valuta piacán (pl. dollárban), stabilizálják a pénzügyi rendszert válság idején, illetve elkerüljék a devizahiányt.
Nagy Márton szerint ilyen védőhálót normál esetben az Európai Központi Bank biztosít, de szerinte erre most nincs esély, ezért kell egy big brother, ami most az Amerikai Egyesült Államok. Jelenleg is van hasonló megállapodása a Magyar Nemzeti Banknak Kínával 2013 óta, ami több elemből áll:
- egy 5 milliárd eurós kínai swapvonalból,
- egy 1 milliárd eurós, szabad felhasználású hitelből a kínai államtól,
- az MFB számára biztosított 1 milliárd eurós hitelkeretből,
- valamint az infrastrukturális fejlesztések finanszírozásából.
Ráadásul úgy látja, hogy a pénzügyi védőháló bejelentése már a forint utóbbi időben látott erősödésében is szerepet játszik.
Ha beáll mögéd egy kigyúrt, nagydarab ember, nem kezdenek el verekedni veled
– mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton. Azt is közölte, hogy tájékoztatták Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét a tárgyalásokról.
Már a Tisza szakértője sem beszél IMF-ről
A nemzetgazdasági miniszter hétfő esti szavaira reagált Kármán András, a Tisza Párt gazdaságpolitikusa, aki azt rótta fel a kormánynak, hogy a jegybank megkerülésével kötötték a megállapodást, amit ő úgy értékelt, hogy ez súlyosan sérti a jegybank függetlenségét.
Beszédes azonban, hogy már egy szót sem ejt Kármán András az IMF-ről vagy bármilyen hitelről.
„A devizaswapkeret a jegybank egyik fontos feladatához, az árfolyampolitikához szükséges. Így arról a jegybank feje fölött megállapodni, sőt nélküle a technikai részleteket is leegyeztetni, nagyon is a jegybanki függetlenség megsértésének tűnik” – állította az Orbán-kormány korábbi államtitkára, akiről korábban Orbán Viktor azt mondta, hogy azért küldte el a kormányból, mert nem értett egyet a bankadóval, illetve az IMF kirúgásával.
Talán ennek is tudható be, hogy a Tisza Párt tervei hasonlítanak leginkább az IMF által alkalmazott receptre.
Emlékezetes, a 2008 őszén kvázi csődbe jutott a magyar állam, miután nem tudta magát finanszírozni a kötvénypiacon, ezért Gyurcsány Ferenc az IMF-hez fordult hitelért. A nemzetközi szervezet azonban megkérte az árát a 20 milliárd eurós hitelcsomagnak, cserébe megszorítások sorát várta el a kormánytól. A Tisza Párt eddig megismert terveiből ugyancsak az derül ki, hogy a párt szívesen nyúlna a megszorításokhoz. A többkulcsos adórendszer bevezetése, a vagyonadó ötlete, a rezsicsökkentés eltörlése mind ugyanarra a logikára épül, miközben a bankokat és a multikat sújtó különadókat kivezetné.
Egyébként Kármán András a távozása után rögtön az Ersténél helyezkedett el, és a bankár azóta sem hazudtolta meg magát, a múlt héten a Bloombergnek beszélt arról, hogy ha kormányra kerülne a Tisza Párt, akkor a munkahelyteremtő nagyberuházások adóját megemelné, hogy a bankok adóját kivezesse. Erre mondta azt Nagy Márton a hétfő esti háttérbeszélgetésen, hogy jól látható ideológiai törésvonal van a Tisza és a Fidesz-kormány között, ugyanis míg a Tisza kivezetné a bankadót, addig a kormány megduplázza.
A befektetők jól fogadták a pénzügyi védőháló bejelentését
Sosem rossz, ha van ilyen – ezt mondták a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők Orbán Viktor Donald Trumppal kötött pénzügyi megállapodásáról, amely a magyar kormányfő szerint pénzügyi védőpajzsot jelent a spekulatív támadásokkal szemben. „Abból a szempontból sem ördögtől való, hogy a Magyar Nemzeti Banknak is rengeteg ilyen swap line-ja van, akár az Európai Központi Bankkal, akár a Feddel. Ezek nem nyilvános szerződések, de tudjuk, hogy léteznek” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki jelezte, hogy végső esetben használják ezt a megoldást a jegybankok, de jelenleg erre a magyar gazdaságnak nincs szüksége, különben nem így nézne ki a forint, és nem így néznének ki a kötvényhozamok sem. Hétfő délelőtt tovább erősödött a forint, 383,1 forintot adtak egy euróért, és 331,27 forintot egy dollárért, mindkettő 0,3 százalékot erősödött a reggeli nyitás óta.
