BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Visszaszorulóban a magyar fajták

Óriási veszélyt jelent, hogy sok sertéstartó nem magyar fajtát hizlal – jelentette ki egy nemrég tartott agrárfórumon Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára. Ezt a helyzetet azzal indokolta, hogy a külföldi fajták előnyösebb jellemzőikkel magasabb haszonnal kecsegtetnek. Mint mondta, az állattenyésztésen belül fejleszteni kell a nemesítést, mert ezen a területen – szemben a növénynemesítéssel –, Magyarország nincs a világ élvonalában.

Valóban aggasztó a helyzet – válaszolta a Világgazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. Miközben a szarvasmarhánál és a juhnál, illetve néhány őshonos magyar fajta esetén elsősorban hazai tenyésztésű állatokkal dolgoznak az árutermelők, a baromfinál már szinte eltűntek a hazai genetikai hátterű fajták, a sertésnél pedig „most van elmenőben a hajó”.

Az állam eddig is támogatta a tenyésztést: a Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők Egyesülete (MFSE) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) tenyésztésszervezési támogatás címén 2016-ban 171 millió forint támogatást kapott. A tavalyi költségvetésben a sertésstratégiára elkülönített 1,148 milliárd forintból a hazai sertéstenyésztés genetikai alapjainak fejlesztésére, a hazai fajták tenyésztésére támogatói szerződés keretében az MFSE 130 millió, a MOE 100 millió forint támogatást kapott – közölte az FM a Világgazdaság megkeresésére.

Ma Magyarországon 5 hazai, 3 honosított és 6 külföldi sertésfajtát tartanak nyilván, amiből 3 hibrid, 11 pedig fajtatiszta, viszont a magyar és a külföldi fajták pontos százalékos aránya a szaktárca szerint sem határozható meg. A becslések meglehetősen nagy tartományban szórnak. A szakmabeliek egy része szerint 15-20 százaléknál nem több a hazai fajta, Kiss György, az MFSE elnöke viszont állítja: a külföldiek aránya nem több 40 százaléknál. Vele előfordult, hogy bár csak két tenyészkant akart vásárolni egy külföldi tenyésztőtől, azzal a feltétellel kapta volna meg azokat, ha az összes anyaállatát átíratta volna a külföldi tenyésztő szervezethez. Utóbbiak térnyerése vitathatatlan, pedig Wagenhoffer szerint a hazai viszonyok között összességében a külföldi genetika nem teljesít jobban a magyarnál, de a mögöttük álló cégek tőkeerősebbek, jobb a marketingjük és képesek nagy mennyiségben szállítani, kedvezményeket és különböző finanszírozási konstrukciókat kínálnak.


Azt, hogy a különböző fajtákból melyik a legmegfelelőbb, meghatározza, hogy mire használják majd a sertés húsát. A hazai fajták húsa ízletesebb, szalámi, kolbász és hagyományos sonka készítésére a nagy vízfelvevő képességű külföldi fajták húsánál sokkal alkalmasabb – mondta a Világgazdaságnak Eicher József, az MFSE ügyvezető igazgatója. Az utóbbi időszakban a hazai fajták (magyar nagyfehér, magyar lapály, duroc) sokat javultak a gazdasági mutatóikban, jobb lett például a takarmányhasznosításuk, a színhúsarányuk, de a sertéshizlaláson elérhető haszonban még előnyösebbek lehetnek a külföldi hibridek – elsősorban a szaporasági mutatóik miatt.

Egyelőre azonban nincs mód arra, hogy kipróbáljuk, mire képesek a külföldi és a hazai sertések azonos körülmények között. A külföldi tenyésztő szervezetek ugyanis nem viszik be tesztelésre az állatokat a Herceghalmon működő sertésteljesítmény-vizsgáló állomásra. Az enélkül is tudható, hogy a nemzetközi fajták korszerűbb tartástechnológiát igényelnek, a hőmérsékletre és páratartalomra is érzékenyebbek, mint a magyar, illetve a közép-európai környezetben tenyésztett fajták. A szakértők szerint ezért utóbbiak az itthoni „közepes” körülmények között jobban teljesítenek versenytársaiknál.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek