Valószínűleg profilt vált a beruházócégek jó része, ha nem marad kedvezményes az adózás, bár az sem biztos, hogy kellően ellensúlyozni tudják majd a szigorodó energetikai előírások költségvonzatát. A 2015 óta érvényes energetikai sztenderdeket jó minőségű építőanyagokkal, az előírt vastagságú szigeteléssel és a gépészettel teljesíteni tudják most is, de a két lépésben szigorodó előírások szerint a lakóingatlanok maximális energiafelhasználását tovább kell csökkenteni, majd az energiaszükségletet részben megújuló energiaforrásból kell biztosítani.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Kell a megújuló - Kép: Thinkstockphotos[/caption]
A soklakásos házakat építő cégek jellemzően nem azért mellőzik a zöldenergiát, mert bármit el tudnak adni, és nem is azért, mert nem éri meg a drágább technológia, hanem azért, mert a napkollektoros, napelemes rendszerek és a szürkevíz-hasznosítók is inkább családi házakra, nem 50-100 lakásos épületekre vannak optimalizálva – mondja a Metrodom csoport ügyvezetője, Kricsfalussy Tamás. A lakásépítő cég szakértője a ma elérhető és a vállalkozói lakásépítők számára megfizethető rendszerek közül a hőszivattyúra épülőben lát potenciált, ezért egy kísérleti lakásban tesztelni fogják a levegőalapú hőszivattyús rendszert használati komfort és üzemeltetési tapasztalatszerzés céljából, hogy kidolgozhassák a nagy lakásszámú projektekre illő megoldást.
A mostani előírások szerint épülő új lakások energiafogyasztása a régiekénél jóval hatékonyabb: egy átlagos, nem zöldenergiás másfél szobás lakás fűtése 5-6 ezer forintba kerül, és a 80 négyzetmétereseké sem haladja meg a 10 ezret. A rezsit számottevően nem csökkenti tovább, ha majd 25 százalékban zöldenergiát használnak, de a cél nem ez, hanem a környezettudatos üzemeltetés.
A lakáspiacon nem érezni még a vásárlói tudatosságot. Mint azt Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák vezetője közölte, az energetikai tanúsítványt még csak egy kötelező adminisztrációs elemnek tekintik a felek, a tanúsítvány tartalma igazából nem befolyásolja a vevői döntéshozatalt. Vagyis hiába közeleg az energetikai sztenderdek újabb szigorítása, azt még nem a környezettudatosabb vásárlói szemlélet kényszerítette ki.
„Miközben egy mosógép megvásárlásánál döntő tényező az energetikai besorolás, addig egy átlagember élete legnagyobb beruházása esetében, vagyis egy ingatlan megvásárlásakor szinte teljesen háttérbe szorul” – jegyezte meg az ingatlanközvetítő, ami szerinte azért különös, mert az is tény, hogy az energiahatékonyság javítását megcélzó pályázatokra mindig rendkívül nagy az érdeklődés, vagyis sokan szívesen belevágnak valamilyen korszerűsítésbe. Bár a panelek megítélése javult, minimális, mindössze 10 százalékos értékbeli különbség mutatkozik a felújított és a nem felújított lakások piaci ára között, noha a különbözet köztudottan nem fedezi a korszerűsítési költségeket.
2021. január 1-jétől kérvényezett használatbavételi engedélyek: már kötelező 25 százaléknyi megújuló energiának lennie, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik, vagy a közelben állították elő
2021. január 1-jétől kérvényezett használatbavételi engedélyek: már kötelező 25 százaléknyi megújuló energiának lennie, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik, vagy a közelben állították elő Kell a megújuló - Kép: Thinkstockphotos -->
