Sándor Viktória, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének elnökségi tagja szerint a válság után, 2013-14 óta folyamatos élénkülés figyelhető meg, a tavalyi a válság utáni legerősebb év volt az ingatlanpiacon. Idén az első negyedévben a tranzakciók száma elmaradt ugyan a tavaly azonos időszakitól, de az új építésű lakások megjelenése a kínálatban újabb pozitív fordulatot hoz majd. Az árak kategóriától függően különböző mértékben emelkedtek, az országos átlag alapján idén 15 millió forintért Budapesten 43 négyzetméteres lakást lehetett venni, míg 2016 elején valamivel nagyobb, 48 négyzetméteres lakásokat kínáltak ennyiért. A vidéki nagyvárosokban viszont csak 1 négyzetméterrel 65-ről 64-re csökkent az átlagos alapterület a 15 milliós árkategóriában.
A szakértő szerint az áralku is visszatért a régi mederbe, a jól beárazott ingatlanoknál átlagosan 5-6 százalékos lehet maximum. Az új lakások részben a mérsékelt kínálat és a fokozott kereslet miatt tovább drágultak, Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 12 százalékkal 612 ezer forintra nőtt tavaly december vége óta. A megyei jogú városokban 20 százalékkal 347 ezer forintra nőtt az ár.
Az átlagos ingatlanos jutalékszint 3 – 3,5 százalék, plusz áfa, vidéken előfordul, hogy 2 százalék plusz áfa áron is közvetítenek. Budapesti viszonylatban azonban nem ritka az 5 százalék plusz áfa közvetítési díj sem. Ez a tendencia azt mutatja, hogy a közvetítői piac bővülése miatt a verseny egyrészt a minőségben, másrészt a kialkudható jutalék mértékében van – fűzte hozzá a szakember.
Az fellendülésével egy időben egyre gyarapszik az ingatlanközvetítők és ügyfeleik közötti vitás helyzetek száma is. Nagy Zoltán ügyvéd ezzel kapcsolatban elmondta, a leggyakoribb konfliktus típus, ha az eladó utólagosan nem akarja kifizetni a jogszerű közvetítői díjat, vagy ha a közvetítő nem látja el a szerződésben vállalt feladatokat. Emellett gyakran előfordulnak a kizárólagosságból fakadó félreértések is - tette hozzá. A szakember ennek elkerülése végett azt tanácsolja: a felek kössenek kizárólagos szerződést, amihez megfelelő vevőszerzési és -megtartási politika szükséges. Ennek a szerződési formának az az előnye, hogy a megbízó jutalékkedvezményt kaphat, a közvetítő pedig plusz szolgáltatásokat – értékbecslést, fényképportfólió készítést – jelölhet meg feladataként. A hatályos jogszabály ráadásul erre vonatkozóan csak annyit rögzít: a kizárólagos szerződésben a közvetítő vállalja, hogy igyekszik vevőt találni az ingatlanra, a megbízó pedig más közvetítővel nem szerződik le, saját maga viszont hirdetheti az ingatlant.
