Tovább javult a lakások közművekkel való ellátottsága az elmúlt öt évben, 2016-ban a lakott lakások közel 99 százaléka rendelkezett vezetékes vízzel, ezen belül 97 százalékuk hálózati vízzel, 1,7 százalékuk házi vízvezetékkel – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mikrocenzus 2016 című kiadványából.
Eszerint a hálózati vízzel ellátott lakások aránya is tovább nőtt a legutóbbi óta; a lakott lakások 97 százalékában van meleg folyó víz, ami ugyancsak magasabb az öt évvel korábbi mértéknél. A lakott lakások 98 százalékában megoldott a szennyvízelvezetés, a legnagyobb előrelépés a közcsatornahálózat fejlődésében mutatkozott. Vagyis 5 éve a lakott lakások 77 százaléka rendelkezett közcsatornával, míg 2016-ra már ez az arány 87 százalékra nőtt.
A KSH kitért rá: a vízöblítéses WC-vel ellátott lakások aránya emelkedett, így az ellátottság aránya 96 százalékos lett. A mutatók javulása mellett ugyanakkor több mint 50 ezer lakás nem rendelkezik vezetékes vízzel, és a 70 ezret is meghaladja azoknak az ingatlanoknak a száma, ahol nem megoldott a szennyvízelvezetés. Több mint 150 ezer lakásban nincs vízöblítéses WC, és 116 ezer lakásból hiányzik a meleg folyó víz. A legrosszabb felszereltségű lakások a legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók.
Az ország keleti és nyugati régiói között jól láthatók az ellátottságbeli különbségek; Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon az ellátottság minden formája az országos átlag fölötti, Dél-Dunántúl az átlagosnál jobban ellátott hálózati vízvezetékkel, de a régió lakásai az országos átlagnál kisebb arányban rendelkeznek meleg vízzel és közcsatornával.
Az adatok szerint a településtípusok közötti különbségek csökkenni látszanak, de az ellátottsági szint még mindig jelentősen eltérő a nagyvárosok és a községek között. A vezetékes vízellátásban mutatkozik a legkisebb különbség, Budapesten lényegében teljes az ellátottság, a kisebb városokban 99, a községekben 98 százalékos. A közcsatornázottság a legkevésbé megoldott a vidéki városokban és a községekben (91, illetve 64 százalék). A meleg víz és a vízöblítéses WC megléte a kisebb városokban az országos átlagnak megfelelő, a községekben néhány százalékponttal kevesebb. Az elmúlt öt évben a fűtési módok közötti átrendeződés folytatódott, tovább csökkent az egyedi helyiségfűtéssel fűtött lakások aránya, és nőtt az egy vagy több lakást fűtő központi rendszerek használata. A lakott lakások legjellemzőbb fűtési módja az egy vagy több lakást fűtő központi rendszer, amelyet a lakások több mint fele használ. Távfűtést a lakások 16 százalékában, egyedi helyiségfűtést a lakások 33 százalékában használnak.
