Minden út Stuttgartba vezetett 1967-ben, ekkor avatta fel Untertürkheimban azt a tesztközpontját a Mercedes autógyár, ahol mindenféle útviszonyt felépítettek az autópályától kezdve a rossz minőségű vidéki úton keresztül a döntött kanyarig, és természetesen az időjárás se maradt ki: a vízrendszer segítségével nemcsak esőt, de vihart is tudnak szimulálni a fejlesztők, hiszen 16 légcsavart is elhelyeztek az út mellett, amelyek 100 km/h-val tudják mozgatni a levegőt.
Az 50-es évek gazdasági fellendülése során a gyár fejlesztői már kezdték érezni annak korlátait, hogy az egyes vizsgálatokhoz külön ki kellett települni a helyszínekre; sok idő ment el a műszerek, az emberek és a járművek mozgatásával. 1955 januárjában nyújtották be az építési terveket, 1956 júliusában pedig az igazgatótanács rábólintott a beruházásra. 1957-ben elkezdték használni az első modulokat, ekkor már volt rántópad, körkörös pálya különféle felületekkel (kék bazalt, beton, csúszós aszfalt és macskakő), és locsolni is lehetett őket.
A személyautó-fejlesztők nagy sebességű teszteket, a haszonjármű-fejlesztők különböző meredekségű lejtőket akartak, így folyamatosan bővítették a pályát. 1967. május 9-én volt az ünnepélyes megnyitó, ekkor beengedték a médiát a szigorúan őrzött, zárt létesítmény területére, amelyet ezt követően leginkább a cég által készített sajtófotókról és videókról lehet ismerni. Összesen 15 460 méter tesztútvonal található itt, ebből 3018 méter a nagy sebességű pálya, a két hosszú egyenest 100 méteres sugarú ívben forduló döntött kanyarok kötik össze. A 90 fokos meredekségű felső részen elméletileg 200 km/h-val is lehet száguldani, de ezt az erőhatást az emberi szervezet nehezen viseli, a tesztelés során tartós 150 km/h-s tempóval haladnak – ilyenkor el lehet engedni a kormányt.
