BUX 43,099.47
+0.28%
BUMIX 3,809.92
-0.08%
CETOP20 1,820.32
+0.18%
OTP 9,216
+2.51%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.43%
+3.69%
ZWACK 17,350
-0.29%
0.00%
ANY 1,540
-0.96%
RABA 1,170
+2.63%
-0.98%
+2.19%
+1.35%
0.00%
OPUS 151.8
+1.20%
+5.26%
-0.26%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,810
-1.82%
-0.52%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
-0.22%
0.00%
0.00%
-1.07%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+1.01%
0.00%
-0.52%
-9.40%
-1.11%
-1.33%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
-6.29%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
-5.35%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Jöhetnek a Budapest-Belgrád beruházás tenderei

Készül a magyar és a szerb főváros közötti vasúti fejlesztés finanszírozási terve, az idén kiírhatják a közbeszerzéseket.

A parlament tegnapi zárószavazásán elfogadták a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításának beszerzési szabályzatát, amely már tartalmazza a Brüsszel által kért módosításokat. llyen például, hogy a projekt közbeszerzései nyíltak legyenek, felhívásai az EU hivatalos internetes felületén jelenjenek meg, jogorvoslatuk pedig az uniós szabályok szerint történjen. Szerepel benne, hogy az ajánlatokat a MÁV Zrt. kéri, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. feladata pedig a lebonyolítás lesz. A szabályzat esetenként szigorúbb az uniós elvárásoknál, de megengedi, hogy a projekt tervezője és kivitelezője EU-n kívüli legyen.

„Viszont a beruházás miatt nincs kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen” – jelentette ki a fentieket ismertető Pafféri Zoltán, a zrt. vezérigazgatója a Hungrail tegnapi konferenciáján. Mint mondta, egyeztetés folyik arról, hogy egy nemzetközi szerződés – mint a felújítást rögzítő magyar–kínai megállapodás – megfeleljen az uniós szabályoknak.

„Már készül a projekt finanszírozási terve. A választott konstrukciónak kedvezőbbnek kell lennie minden más megoldásnál” – közölte. Mint a Világgazdaság kérdésére elmondta, e legkedvezőbb konstrukció kínai hitel lenne az erről kötött megállapodás alapján. A fővállalkozóra a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. ír ki pályázatot, még ebben az évben. A tendereztetés egy, a tervezés és az engedélyezés két, a kivitelezés három évig tarthat. A pálya az átépítés alatt is üzemelne. Valószínűleg először a második vágányt fektetik le a módosított nyomvonalon, és csak ezután látnak hozzá az eredeti vágányhoz, hogy ne akadályozzák a forgalmat.

A felújításra a Kína és a kelet-európai országok között 2013-ban létrehozott Egy övezet, egy út együttműködés keretében kerül sor. Célja, hogy a kínai konténerhajók árujának egy része vasúton jusson el Európa szívébe. Ehhez a Pireusztól Belgrádon át Budapestig vezető pályának alkalmasnak kell lennie a 740 méteres vonatok közlekedtetésére, és az óránként 160 kilométeres sebesség garantálására. Bírnia kell a 225 kilonewtonos tengelyterhelést, és ECTS 2 európai vonatbefolyásoló rendszerrel is rendelkeznie kell. A felújítással három órára csökken a Budapest és Belgrád közötti – ma nyolc órán át tartó – út, amelyet még sok helyen jelentős sebesség-, illetve tengelyterhelés-korlátozás hosszabbít meg.

„A 166 kilométernyi pálya felújítása a terveknek megfelelően 472 milliárdba kerülne, nem szaladtak el a költségek” – cáfolta Pafféri Zoltán az aggályokat. Egy közel 80 milliárdos plusztételt ugyanis új elemként a vasútnak a soroksári Duna-partról Kelenföldig való bevezetése okoz, mindez pedig az áfával és a hitelkamattal nőhet a sajtóban olvasható 750 milliárdra.

A beruházás szintén megkérdőjelezett megtérülése kapcsán a vezérigazgató a makrogazdasági szintű megtérülés, a másodlagos gazdasági hatás fontosságát emelte ki. Ilyen, ha a beruházás révén nő az áru- és személyszállítás, vagy ha logisztikai szereplők, összeszerelők létesülnek a vonal mentén.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek