BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Jöhetnek a Budapest-Belgrád beruházás tenderei

Készül a magyar és a szerb főváros közötti vasúti fejlesztés finanszírozási terve, az idén kiírhatják a közbeszerzéseket.

A parlament tegnapi zárószavazásán elfogadták a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításának beszerzési szabályzatát, amely már tartalmazza a Brüsszel által kért módosításokat. llyen például, hogy a projekt közbeszerzései nyíltak legyenek, felhívásai az EU hivatalos internetes felületén jelenjenek meg, jogorvoslatuk pedig az uniós szabályok szerint történjen. Szerepel benne, hogy az ajánlatokat a MÁV Zrt. kéri, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. feladata pedig a lebonyolítás lesz. A szabályzat esetenként szigorúbb az uniós elvárásoknál, de megengedi, hogy a projekt tervezője és kivitelezője EU-n kívüli legyen.

„Viszont a beruházás miatt nincs kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen” – jelentette ki a fentieket ismertető Pafféri Zoltán, a zrt. vezérigazgatója a Hungrail tegnapi konferenciáján. Mint mondta, egyeztetés folyik arról, hogy egy nemzetközi szerződés – mint a felújítást rögzítő magyar–kínai megállapodás – megfeleljen az uniós szabályoknak.

„Már készül a projekt finanszírozási terve. A választott konstrukciónak kedvezőbbnek kell lennie minden más megoldásnál” – közölte. Mint a Világgazdaság kérdésére elmondta, e legkedvezőbb konstrukció kínai hitel lenne az erről kötött megállapodás alapján. A fővállalkozóra a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. ír ki pályázatot, még ebben az évben. A tendereztetés egy, a tervezés és az engedélyezés két, a kivitelezés három évig tarthat. A pálya az átépítés alatt is üzemelne. Valószínűleg először a második vágányt fektetik le a módosított nyomvonalon, és csak ezután látnak hozzá az eredeti vágányhoz, hogy ne akadályozzák a forgalmat.

A felújításra a Kína és a kelet-európai országok között 2013-ban létrehozott Egy övezet, egy út együttműködés keretében kerül sor. Célja, hogy a kínai konténerhajók árujának egy része vasúton jusson el Európa szívébe. Ehhez a Pireusztól Belgrádon át Budapestig vezető pályának alkalmasnak kell lennie a 740 méteres vonatok közlekedtetésére, és az óránként 160 kilométeres sebesség garantálására. Bírnia kell a 225 kilonewtonos tengelyterhelést, és ECTS 2 európai vonatbefolyásoló rendszerrel is rendelkeznie kell. A felújítással három órára csökken a Budapest és Belgrád közötti – ma nyolc órán át tartó – út, amelyet még sok helyen jelentős sebesség-, illetve tengelyterhelés-korlátozás hosszabbít meg.

„A 166 kilométernyi pálya felújítása a terveknek megfelelően 472 milliárdba kerülne, nem szaladtak el a költségek” – cáfolta Pafféri Zoltán az aggályokat. Egy közel 80 milliárdos plusztételt ugyanis új elemként a vasútnak a soroksári Duna-partról Kelenföldig való bevezetése okoz, mindez pedig az áfával és a hitelkamattal nőhet a sajtóban olvasható 750 milliárdra.

A beruházás szintén megkérdőjelezett megtérülése kapcsán a vezérigazgató a makrogazdasági szintű megtérülés, a másodlagos gazdasági hatás fontosságát emelte ki. Ilyen, ha a beruházás révén nő az áru- és személyszállítás, vagy ha logisztikai szereplők, összeszerelők létesülnek a vonal mentén.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek