Vidéken megugrottak, a fővárosban megtorpantak az albérletárak
Becslésünk szerint a magyarországi albérletpiac 110-130 milliárd forintos lehet, de nehéz pontos összeget mondani. Sokan feketén adják ki a lakásukat vagy a valósnál alacsonyabb bérletidíj-bevételt vallanak be. Ugyanakkor a jövőben jelentősen kifehéredhet ez a szegmens, mivel a jövő évi adócsomag napokban bemutatott első verziója csökkentené a kiadó lakásokból származó bevételek terheit – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Beszámolt arról is, hogy a tervek szerint jövőre nem kellene a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást – EHO-t – megfizetni, ha a lakáskiadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, amivel akár ki is fehéredhet az albérletpiac. Lényegében a terhelés az eddigi felére csökken, ha a tervezet most ismertetett változata lép életbe. Fontos azonban, hogy tervezetről van szó, tehát a feltételek még változhatnak – fűzte hozzá.
Budapesten 130-135 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, amely várhatóan nem fog emelkedni, a fővárosban ugyanis az átlagfizetés majdnem kétharmadát viszi el az átlagos bérleti díj, így a kereslet bár magas, már nem nagyon lehet feljebb vinni az árakat. Ezzel szemben vidéken más a helyzet, az egyetemvárosokban, illetve a megyeszékhelyen és nagyvárosokban tavaly drágulás zajlott le még annak ellenére is, hogy a kínálat növekedett. Szegeden tavaly májushoz képest 3 százalékkal (76 ezer forintra) nőtt az átlagos bérleti díj, Debrecenben 7 százalékkal (80 ezer forintra), Pécsett 21 százalékkal (75 ezer forintra), Miskolcon pedig 13 százalékkal (68 ezer forintra) nőtt a lakások átlagos bérleti díja.
Balogh szerint azonban most még az albérletszezon előtt vagyunk, nyár végén és a szeptemberi iskolakezdés előtt jelentős felfutás várható a keresletben. Az albérletárak azonban jelentősen itt sem szállnak majd el, mivel hosszabb távon a vidéki városok albérletpiacára is igaz, hogy a bérlők jövedelmi helyzete gátat szab a díjemelkedésnek.
