Körülbelül 500 milliárd forintnyi napelem-beruházás indulhat Magyarországon annak alapján, hogy a leendő beruházók a múlt év végén együtt 1350 megawattnyi ilyen kapacitás létesítésére kértek engedélyt – válaszolt a Világgazdaságnak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke. Az emögött álló, mintegy 2500 kérelmet azért adták be a cégek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz a múlt év utolsó hónapjaiban, mert 2017. január 1-jétől már más, a korábbinál szigorúbb szabályozás vonatkozik a megújuló alapú beruházások támogatására.
Az 500 milliárd forintnyi szolárprojekt kiadásaiból körülbelül 40 százalékot visz el az importnapelem beszerzése, 60 százalék viszont a telepítéshez szükséges kiegészítő eszközökre, illetve a szerelésre, telepítésre fordított összeg. Mintegy 300 milliárd értékben tehát közvetlenül is a magyar gazdaságot erősítő megbízások születhetnek, bár Kiss Ernő nem ennyire derűlátó. Magyarázata szerint már az sem biztos, hogy az összes érintett engedélykérelmet kedvezően bírálja el az energiahivatal, és az sem, hogy az engedélyezett beruházások mindegyike megvalósul. Félő ugyanis, hogy a lehetséges beruházók nem mindegyike tud majd megfelelni az összes előírásnak, de gond lehet a projektekhez kapcsolódó hosszadalmas és nehézkes ügyintézés is.
Úgy tűnik, az az idő már elmúlt, amikor maga a napelem is Magyarországon készülhetett. Igaz, az Ecosolifer Modulgyártó Kft. csornai üzeme már majdnem készen van, de még nem működik, ráadásul a 2014 óta épülő létesítmény beindítását már többször elhalasztották. A start kérdéses, mert a (honlapja szerint) 1,9 milliárd forintos támogatást elnyerő és (közzétett adatai szerint) 7 milliárdos bankhitelt felvevő társaság eszközeire az Eximbank jelzálogot jegyzett be. Ráadásul a Napi.hu azt írta a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott válasz alapján, hogy a társaság ellen uniós szabálytalansági eljárás folyik, legalábbis folyt májusban. Kiss Ernő azonban még bízik a csornai terv sikerében, mert az átlagosnál jóval nagyobb hatásfokú termékről lenne szó.
Az MNNSZ elnöke szerint összességében nagy versenyhátrányban van a magyarországi napelemgyártás. Az európai telepítési csúcs már lefutott, sorra zárnak be a napelemgyárak, de túlkínálat van ott is, ahol még tart a boom: az USA-ban és Kínában. Szűk a hazai belpiac is, nem véletlen, hogy a területen eddig próbálkozó vállalkozások az exportra alapoztak. A versenyhátrány másik fő oka, hogy a napelem alapanyaga kínai, vagyis ha mást nem, azt mindenképpen a távol-keleti országból kell beszerezni, de olcsóbb az ottani félkész- és késztermék is.
Az első magyarországi napelemgyár, a magyar–amerikai tulajdonú Dunasolar Rt. 1995-ben indult, és 2003-ig tudott a felszínen maradni. A helyét átvevő Sanyo Dorogon termelt 2005 és 2013 között, az Agulhas-Solar Kft. szolnoki karrierje pedig 2011 és 2015 között tartott. Ma is aktív a magyar tulajdonú, székesfehérvári Jüllich Glas, amely a napelemmel a meglévő üveggyári kínálatát bővítette. Voltak az elmúlt években további bejelentett, de meg nem valósított vagy félbemaradt napelemgyártervek is.
