A földművesként regisztrált tagoknak és a 2016-ban 600 ezer forintnál kevesebb árbevételt elérő őstermelőknek nem kell bevallást beküldeniük, csupán be kell fizetniük a 2000 forintos tagdíjat június 30-ig – ez az agrárkamara több mint 400 ezres tagságának felét érinti. A tagdíjbevétel a NAK működési költségeinek felét fedezi, a többit az állami költségvetés, uniós programok és kamarai szolgáltatások bevételei biztosítják.
Az agrárkamarai tagság törvény alapján keletkezik, ezt – miután a NAK átadta az adóhatóságnak a nem fizető tagok listáját – a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség kifogásolta. Szerintük élelmiszer-kereskedelemmel is foglalkozó tagjaik csak az adóhatóság felszólításából értesültek arról, hogy beléptették őket az agrárkamarába. Azóta a NAK növelte a kedvezményeket azok esetében, amelyek árbevétele nem éri el az árbevétel 33 – külön kérelem esetén 50 – százalékát. Ilyen esetben a tagdíjat csak az árbevétel arányában, és nem a teljes bevétel után kell megfizetni a vállalkozásoknak. Korábban ezzel a lehetőséggel csak 20, illetve 25 százalék alatti agrárárbevétel alatt élhettek a vállalkozások.
Ezek a kedvezmények visszamenőleg is érvényesek, és azokra is vonatkoznak, akiknek az ügye a NAV-nál van, de jelentkeztek az agrárkamaránál – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Darabos Tamás. Az agrárjellegű tevékenységeket törlő tagok – amennyiben nyilatkoznak arról, hogy a következő három évben ezt az állapotot fenntartják – egyéves tagdíjuk megfizetése mellett kérhetik tagságuk törlését. Az adóhatóság 2560 agrárkamarai tagot szólított fel a tagdíjfizetésre, ők összesen 1,2 milliárd forinttal adósak.
