Donald Trump betartotta a pennsylvaniai és nyugat-virginiai bányászoknak tett ígéretét, s még márciusban eltörölte az elődje, Barack Obama által a szénbányászat visszaszorítására irányuló rendeleteket, amivel a tradicionális iparág amerikai munkahelyeinek megőrzését és a fosszilis energiahordozó reneszánszát kívánja elérni. Ez azonban nem lesz egyszerű, ugyanis – mint az a Bloomberg energetikai kutatóközpontjának (BNEF) 2040-ig szóló előrejelzéséből kiderül – Donald Trump tévúton jár. A globális felmelegedésben döntő szerepet játszó szén-dioxid jelentős része ma is a szén energetikai felhasználásával jut a levegőbe, és e fűtőanyaghoz köthető még ma is a világ áramtermelésének 29 százaléka, noha a részarány folyamatosan csökken. Csakhogy a környezetkímélő tisztaszén-technológiák gyakorlatilag megrekedtek a kísérletek és az ígéretek szintjén, s a világ – a párizsi klímaegyezményt felmondó Egyesült Államokat leszámítva – a zéró kibocsátású energiahasznosítás felé halad. Mi több, a korábban vártnál is sokkal dinamikusabb ütemben.
A szenes erőművek leváltása felgyorsul, egyszerűen üzletileg nem éri majd meg ezekkel áramot termelni – ez a Bloomberg kutatóinak legfőbb megállapítása. Számításaik szerint a napenergiát hasznosító áramtermelők, illetve a Németországban és az Egyesült Államokban tervezett új szenes erőművek beruházási költségei megawattra vetítve már kiegyenlítődtek, míg a napelemek millióit csatasorba állító Kínában és Indiában ugyanez 2021-re várható. A szolárpanelek gyors terjedése a BNEF szerint oda vezet, hogy 2026-tól már akár csökkenhet is a globális szén-dioxid-kibocsátás, miközben a Nemzetközi Energiaügynökség még évtizedeken át tartó növekedéssel számol. Ahhoz, hogy az évszázad végére a tolerálható két Celsius-foknál jobban ne melegedjen fel a Föld légköre, 2040-ig 5300 milliárd dollárnyi zéró emissziós zöld beruházásra lesz szükség. És itt nemcsak a nap, hanem a szél energiájának hasznosításáról is szó van: a part menti szélfarmok építése ma a legdrágább beruházások közé tartozik, ám költségei 2040-re átlagosan 71 százalékkal csökkennek, míg a szárazföldiek 47 százalékkal lesznek olcsóbbak Seb Henbest, a kutatás vezetője szerint. A hasznosításánál a költségek csökkenése erősen függ az ország fejlettségétől és földrajzi elhelyezkedésétől: míg Japánban 85, addig Brazíliában 41 százalékos lehet a költségek csökkenése. Globális átlagban 66 százalékos árzuhanást vetít előre a BNEF.
Ami a beruházásokat illeti, az elektromos autók elterjedéséhez legkevesebb 239 milliárd dollárnyi fejlesztés szükséges a lítiumion-technológia terén. A elterjedésével a gyorsan beindítható, rugalmas földgázüzemű erőművek szerepe megnő, ezeknek az összkapacitását 16 százalékkal kell növelni 2040-ig. Durván 804 milliárd dolláros beruházással érhető el, hogy a gázra alapozó kiegyenlítő mechanizmus megbízhatóan működjön, azaz éjszaka és szélcsendben se maradjunk áram nélkül. Ha a prognózis helyesnek bizonyul, a jelenlegi 12 százalékról 34-re nő 2040-re a szél- és a napenergia aránya az áramtermelésben. A nagy vesztes a szén lesz, itt 369 gigawattnyi kapacitás tűnik el, egyrészt a párizsi vállalások, másrészt az amortizáció miatt. Bármennyire szereti is a szenet Donald Trump, 2040-re a saját országában is felére csökken az erre épülő erőművi kapacitás – jegyzi meg a BNEF jelentése.
