Cégvilág

Az ázsiai piacra is betörne az Affidea

Ha a kormány megemelné a volumenkorlátot, akár 15-20 százalékkal több közfinanszírozott vizsgálatot is el tudna végezni az első magyar magándiagnosztikai labor, melynek betegköre 80 százalékban így is állami ellátást vesz igénybe. Leitner György, az Affidea Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a szolgáltatók auditálásával fehéredne az ágazat, javulna az ellátás minősége.

Magyarországon száznégy CT- és hatvanöt MR-készülék áll rendelkezésre. Ebben benne vannak az önök képalkotó diagnosztikai készülékei is?

Igen, ebből tizenkét CT- és kilenc MR-gép a miénk. A magyarországi CT- és MR-ellátottság messze az uniós átlag alatt van, ugyanakkor a hazai gépek átlagosan több vizsgálatot végeznek. Míg itthon egymillió lakosra hat MR-készülék jut, az OECD-átlag tizenhárom gép. Nemcsak a kapacitásbeli hiányok, hanem a finanszírozás korlátai miatt kell több helyen akár négy hónapot is várni egy MR-vizsgálatra. Az egészségügyre több oldalról is nyomás nehezedik. Az egyik demográfiai: a lakosság idősödése, ráadásul a relatív nagy létszámú Ratkó-gyerekek mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt. Másrészt a technológiai fejlődés is újabb lehetőségeket nyit meg a diagnosztikában és a gyógyításban, ami egyre nagyobb költséget jelent. Mindez nem csak magyarországi probléma. Természetesen arról lehet és kell is vitatkozni, hogy elegendő-e a 7,1 százalékos GDP-arányos egészségügyi ráfordítás.

Leitner György, az Affidea Diagnosztika vezérigazgatója
Fotós: Vémi Zoltán

Ha megemelnék a volumenkorlátot, mennyivel több beteget tudnának ellátni?

Ez területenként változik, de a gépeink 15-20 százalékkal több vizsgálatot még elbírnának.

Huszonöt évig Diagnoscan néven működtek, ám tavaly nevet változtattak. Miért?

Új alapokra helyeznénk a működésünket, 2025-re globális vállalattá szeretnénk válni. Európán kívül a közel- és a távol-keleti térség, valamint Dél-Afrika is az expanziós terveink között szerepel. Egy MÁV-kórházban lévő központból indultunk huszonhat éve, most kétszázhatvan központban dolgozunk egész Európában. Magyarországon tizenhárom diagnosztikai laborunk van, Európa-szerte tizenhét országban vagyunk jelen, de évről évre bővül a laborjaink száma. Van még teendőnk a kontinensen, például az Egyesült Királyságban és Németországban sem vagyunk jelen.

A pácienseik mekkora része közfinanszírozott?

A betegeink 80 százaléka. Amikor 1991-ben megalapítottuk a céget, az volt a célunk, hogy az akkor OEP-finanszírozott betegek minél szélesebb körben férjenek hozzá a legkorszerűbb képalkotó diagnosztikai vizsgálatokhoz. Innen nőttük ki magunkat vegyes profilú céggé. Az elmúlt öt évben viszont jelentősen megnőtt a térítéses ellátásban részt vevő betegeink száma, ezért 2010 óta több olyan diagnosztikai központot is nyitottunk, amelyekben kifejezetten a magánbetegekkel foglalkozunk.

Mekkora cégnek számítanak a diagnosztikai szektorban?

Tavaly az Affideának 8 milliárd forint volt az árbevétele, amellyel a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltató. Magyarországon csaknem 600 embernek adunk munkát, nagy részük felsőfokú végzettségű. Európában csoportszinten 350 millió euróra rúgott az árbevételünk. Arra törekszünk, hogy partnerségben más egészségügyi szolgáltatóval a diagnosztikai és járóbeteg-szakellátás területén több központot is kialakítsunk. A következő pár évben 10 milliárd forintot szeretnénk befektetni Magyarországon, ezt részben a magánellátás keretein belül, de reméljük, hogy a közszférában is újabb lehetőségek nyílnak számunkra.

Küzdenek orvoshiánnyal?

Legalább harminc radiológusra lenne szükségünk a meglévő 120-130-on kívül, de radiológiai asszisztensi üres álláshelyeink is vannak. Ezzel összefüggésben indítottuk el a radiográfus-továbbképzést az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal együttműködésben. Ez egy hároméves képzés, amelynek most ősszel kezdődik a második éve. Több magyarországi helyszínen mintegy nyolcszáz szakember oktatását kezdtük el tavaly. A technológiai fejlődés annyira gyors, hogy a központjainkban lévő high-tech gépek kezelését is meg kell tanítani a szakorvosainknak és az operátorainknak.

Májusban megválasztották a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének ügyvezetőjévé. Meghallgatta már a kormány a Primus javaslatát az online pénztárgépek kiterjesztéséről?

Ezen még dolgozunk, de a szándék az, hogy fehéredjen a magánegészségügyi szektor. Ősztől szeretnénk bevezetni egy védjegyet, melyet az a magánegészségügyi szolgáltató kaphat meg, amely egy külső cég auditálásán átesett. A feltételek között teljesülnie kell, hogy az egészségügyi szolgáltató adjon minden esetben számlát, ne alkalmazzon bújtatott munkavállalót. A védjegy többi eleme is nagyon fontos, például a betegbiztonság, a betegellátás minősége, a magas szakmaiság és a betegjogok tiszteletben tartása. A védjegy megléte garanciát jelent majd a páciensek számára.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek