Cégvilág

Kínának már nem kell a szemetünk

Alapjaiban rendíti meg a hulladékhasznosítási piacot, hogy 2017 végétől Kína lezárja határait a feldolgozásra érkező szállítmányok előtt, és további korlátozásokat is tervez.

Kína értesítette a Világkereskedelmi Szervezetet (WTO), hogy ez év végétől gyakorlatilag leállítja a hulladékimportot, így sem papírt, sem műanyagszemetet nem lehet bevinni az országba, ahogy kohósalakot, hamut, fém- és textilhulladékok egész sorát sem. Az intézkedést környezetvédelmi okok mellett a külföldi hulladékbehozatal elleni erősödő társadalmi fellépéssel indokolták, emellett azzal is, hogy a szilárd hulladékba sokszor ellenőrizetlen eredetű és összetételű veszélyes anyagok is bekerülnek. A tiltással a globális hulladéküzlet és -feldolgozás legnagyobb szereplője vállal önkorlátozást. Csak műanyagból tavaly 7,3 millió tonnányit szállítottak az országba, összesen 3,7 milliárd dollár értékben – írja a Reuters.

Forrás: AFP

Eddig Kína bonyolította le a globális hulladékforgalom 56 százalékát, őt Hongkong követi. A műanyaghulladékok termelésében Japán és az Egyesült Államok járt élen, részesedésüket egységesen 10-10 százalékosra becsülik. A használt papírt is főként Japánból és az USA-ból hajózzák be, ők adják az éves szinten egymilliárd dolláros kínai papírimport felét. A pekingi vezetés a városokat elborító ipari és közlekedési eredetű szmog miatt drasztikus intézkedésekre szánta el magát a levegőtisztaság védelmében, ennek része a mostani lépés. Emellett a környezetvédelmi minisztérium július végéig szabott határidőt a helyhatóságoknak, állítsanak össze listát a maguk területén feltárt szennyező forrásokról, hogy cselekvési tervet tudjanak készíteni az ezek felszámolásához szükséges teendőkről. Az utóbbi egy-két évben már számos súlyosan környezetszennyező feldolgozóüzemet zártak be. Kína amiatt is hagyott kellő időt az importkorlátozás bevezetésére, hogy az ágazat szereplői fel tudjanak készülni, s a szállítmányok ne a tengerben végezzék.

A veszély valós, a hulladékfeldolgozók washingtoni székhelyű szakmai szervezete (ISRI) már meg is kondította a vészharangot. Kimutatásuk szerint a polietilén, a polisztirol és a PVC is tiltólistára került. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a PET-palack-zúzalékot szállító hajók sem rakodhatnak ki a kínai kikötőkben. Az ISRI már figyelmeztette az amerikai kereskedelmi hatóságokat és a szakminisztériumot a várható súlyos következményekre, a globális begyűjtési, szállítási és feldolgozási láncban végbemenő végzetes szakadásra. Csupán az Egyesült Államokban több tízezer munkahely megszűnéséhez vezet a tilalom, tavaly például 5,6 milliárd dollár értékben szállítottak Kínába újrahasznosítható hulladékot. Hozzáteszik: ez még csak a kezdet, mert Kína újabb korlátozásokat tervez. Robin Wiener, az ISRI vezérigazgatója szerint gazdasági és környezeti katasztrófahelyzet fenyeget, ezért a kínai–amerikai kereskedelmi kapcsolatokért felelős bizottság sürgős összehívását is kezdeményezte. Kizárólag a hulladékexport 155 ezer dolgozót tart el, akiknek éves átlagfizetése 76 ezer dollár, s akik után évi 3 milliárd dollár adót fizetnek be a munkaadóik.

A tengerhajózást is súlyosan érinti az intézkedés, mivel a Kínából áruval megrakottan Európába és Amerikába érkező hajók konténereinek jó részét hulladékkal töltik meg a visszaútra. Arról nincs hír, hogy kínai oldalról mekkora veszteséggel jár az importstop, de ott is százezrekre lehet tenni a veszélyben lévő munkahelyek számát.

Nem mind erdő, ami annak látszik

Kína az elmúlt évtizedben több mint 100 milliárd dollárt költött intenzív erdősítési programjára, amelynek eredményeiről büszkén számoltak be. Saját és az ENSZ által kiadott adatok szerint is négy és fél magyarországnyi területet erdősítettek, de a Pekingi Egyetem friss kutatásából kiderült, hogy a valós adat a közöltnek még a tizedét sem éri el, nagyjából egy dunántúlnyi terület fásításáról lehet csupán beszélni. Kiderült: a nagy felbontású űrfotók alapján kiszámított erdőfelület döntően bozótos: inkább cserjék borítják. Az űrfotók viszont nem tévednek, az eltérés abból adódik, hogy 800 (!) hivatalos definíció van az erdőre, a 10 százalékostól a 30 százalékos fásítottságig – írja a The New York Times. A környezetvédelemre már jobban ügyelő kínaiak pedig a leglazább követelményeket vették figyelembe, s ennek alapján tudtak látványos eredményekről beszámolni. | VG

 

stop import hulladék
Kapcsolódó cikkek