Lendületes, 20-30 százalékos keresletnövekedés figyelhető meg az építőanyagok piacán, de a gyártás az építőiparral ellentétben itt erősen gépesített, ezért nem küzd olyan munkaerőhiánnyal, mint a megrendelő ágazat. A hirtelen jelentkező építési konjunktúra hatására megnövekvő igényeket a hazai cégek saját kapacitásaikkal továbbra is ki tudják szolgálni, szükség esetén további kapacitástartalékok vonhatók be – szögezi le a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) első féléves ágazati összefoglalója.
Az építőanyagok idei árnövekedése 5-8 százalék körüli, vagyis lényegesen kevesebb, mint amennyivel a gyártói oldalon a bérek, illetve egyes alap- és nyersanyagok beszerzési ára az idén megnövekedett – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a MÉASZ elnöke. Vidor Győző hangsúlyozta, a beruházók egyre tudatosabban, az épület várható üzemeltetési költségeit figyelembe véve választanak terméket. Az energiahatékonysági szempontok különösen a falazatok, a homlokzati hőszigetelések és az épületgépészeti megoldások terén kerültek előtérbe.
Ezért a hagyományos téglánál sokkal jobb hőszigetelő tulajdonságú fehér falazati termékek (mészhomok, pórusbeton tégla) egyre népszerűbbek, immár tartósan 20 százalékkal nagyobb mennyiséget értékesítenek ezekből.
A legnagyobb mértékben, 30-50 százalékkal az idén az EPS-alapú (közismertebb nevén a hungarocell) hőszigetelők piaca bővült, a másik terméktípus, a PUR/PIR, vagyis poliuretán hőszigetelők alapanyag-utánpótlásának akadozása miatt négy-hat hetes a késés, és az árak is emelkedtek. A családi házas beruházások és kereskedelmi-ipari fejlesztések felfutását érzik a szálas szigetelőanyagok piacán, ahol az első fél évben 20-25 százalékos keresletnövekedés látható. Csaknem ugyanennyivel, 20-30 százalékkal több fogy vakolat- és építőkémiai termékekből.
A tavaly elindult panelfelújítások idén jutottak el a nyílászárók piacán máris 17-20 százalékos felfutást eredményező megrendelésekig. Szerencsére, mert mostanra 70-80 százalékban befejeződött a géppark felújítása a szektorban. A nyílászárók legtöbbször megrendelésre készülnek négy-öt hetes átfutással, és nincs készletezés, mert ezzel lehet minimalizálni a költségnövekedésből eredő áremelést. A MÉASZ szerint a kis cégek gyártási hitelezése nem működik, ezért kérnek a gyártók 50 százalék előleget már a megrendeléskor. Az üvegárak, a bérek és egyéb költségek emelkedése miatt 5-10 százalékkal drágultak az ablakok, további áremelést nem terveznek a gyártók.
