Folyamatban van a kínai robotforradalom
Kína az összes nemzetnél több robotot helyezett munkába tavaly, ami az egész világgazdaságra hatással lesz – írja tudósításában a Bloomberg. Az előző évhez képest tavaly 27 százalékkal több ilyen gépet helyeztek üzembe, számuk elérte a 900 ezret, ami a globális összmennyiség harmada. De a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) előrejelzése szerint ez még csak a kezdet, az éves növekedés 2020-ig évi 20 százalékos ütemben folytatódhat. Amennyiben azonban a robotsűrűséget nézzük, vagyis azt, hogy tízezer főre hány robot jut, úgy Kína még mindig jelentősen le van maradva Dél-Koreától, Szingapúrtól, Japántól, az USA-tól és még Németországtól is. Míg Dél-Koreában tízezer főre több mint ötszáz Németországban pedig háromszáz robot jut, addig Kínában ez a szám alig haladja meg az ötvenet.
A robotok növekvő használata rossz hír lehet a közepes képzettségű kínai munkavállalók számára, különösen azokban az ágazatokban, ahol a rutinmunka jelenti az automatizálás lehetőségét. Amennyiben egy jelentős réteg így elveszíti megélhetését, a fizetőképes kereslet is visszaeshet, ami csökkentheti annak az esélyét, hogy az export helyett a belső fogyasztás növekedése is lendítsen a gazdaságon. Jelenleg ugyanakkor a bérek emelkedése továbbra is töretlen, és a rutinmunkát végző szakképzett munkások még mindig versenyképesnek minősülnek globális szinten.
A kínai elnök, Hszi Csin-ping által erőltetett automatizáció tehát legalábbis felemás gazdasági hatásokkal járhat. Az egyik előny, hogy mindenképp növeli a termelékenységet, vagyis ez hozzájárulhat Kína versenyképességének erősítéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához. A gyárak közben nem érzik meg az elöregedő népesség problémáját, azonban az alacsonyan képzettek elveszíthetik munkájukat, illetve csökkenhet a bérük. E feltételezéssel szemben áll ugyanakkor az a japán tapasztalat, mely szerint a robotika korai elterjedése növeli a termelékenységet és csökkenti a társadalmi rétegek közötti különbségeket.
